Hosszú várakozás után végre a horvátok is beléptek az Európai Unióba. Ez azért is elég fontos dolog, mert ez a második bővítés a korábbi tíz, majd két új tagállam (köztük Magyarország) után. Ezzel Románia és Bulgária felvétele után el is dőlt, hogy az EU igenis tud tovább bővülni, főleg, hogy a horvátok belépése után például a szerbek is egyre közelebb kerültek az unióhoz. Az Eurostat már ünnepélyesen frissítette is a táblázatait: az EU27 mellett az EU28 átlaga is felkerült a listákra.

Sőt, készültek egy Horvátországot a csatlakozáskor bemutató adatcsomaggal is. Ebből az derül ki, hogy:

• 4,4 millió horvát lesz mostantól EU tag, amivel az unió teljes népessége 506,8 millió főre nő.
• A horvát férfiak majdnem öt, a nők pedig majdnem három évvel rövidebb ideig élnek, mint az EU-átlag.
• Az egy főre jutó horvát GDP az EU-átlag 61 százaléka.
• Az összes horvát munkavállaló 11 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban.
• A horvát export 60 százaléka az EU-ba megy.
• A horvát háztartások kétharmadában van internet.

De érdemes megnézni, hogy milyen gazdasággal lépnek be a horvátok, és milyennel léptünk be mi. Érdemes volt vajon majdnem tíz évet eltölteni az unióban?

A horvát gazdaság nem áll valami jól. 2009 óta folyamatosan recesszió van, és a munkanélküliség az akkori tizennégy százalékról húszra emelkedett. Idén 0,3 százalékkal csökken a gazdaság, és jövőre is csak 1,4 százalékos növekedést várnak.

A horvátoknak az ütött oda nagyon a válság kirobbanásakor, hogy az unióban hirtelen abbahagyták az emberek a vásárlást. A horvátok exportjának pedig hatvan százaléka az EU-ba megy. A teljes export emiatt 25 százalékkal esett vissza.

A jóléti állam költségei

Ezt még kiheverhették volna, de amúgy sem voltak jó állapotban. Horvátországban nagy és költséges jóléti állam működik, amin a korrupció még tovább ront. A jövedelemadó a világon a harmadik legnagyobb (Belgium és Görögország után).

Emiatt lehet az, hogy a közszfélában a bérek 73 százalékkal magasabbak, mint a magánszférában. Ezt nem azt jelenti, hogy a horvát köztisztviselők szokatlanul képzettek és jólfizetettek lennének, inkább az, hogy a magas közterhek miatt nem éri meg bejelenteni a munkavállalókat.

Az Economist írt korábban egy jó cikket arról, hogy Finnország hasonló helyzetben volt a 90-es évek elején, mint most Horvátország. Ők viszont pont azért tudták olyan gyorsan összeszedni magukat, mert más válaszokat adtak a válságra, mint a horvátok. Hiába a híres finn jóléti állam, adót csökkentettek, és olyan új piacokba fektettek, mint az oktatás. A cégek adócsökkentése maitt most 350 százalékkal több bevétel jön tőlük, mint a kilencvenes évek elején. A horvátok viszont még tovább emelték az adókat, és semmilyen strukturális reformnak nem álltak neki.

Most akkor jobbak, vagy nem?

A horvát GDP egyébként 2004 óta folyamatosan növekedett, ráadásul végig 4 százalék fölött. 2008-ben kezdett csak lassulni a növekedés, amiből 2009-re lett visszaesés. A magyar GDP viszont már 2007-ben alig növekedett, utána csökkenni kezdett, aztán 2010-ben állt vissza egy százalék fölötti növekedésre, amiből 2012-re megint visszaesés lett.

Ezzel együtt az egy főre leosztott, vásárlóerő paritáson mért (ez jobban visszaadja, hogy mennyi valós értéke van a pénznek) GDP a horvátoknál 2002-től 2012-ig ötszázalékot nőtt (most van az EU-átlag 61 százalékán). A magyar viszont ugyanennyi idő alatt csak hármat (mi most vagyunk az átlag 66 százalékán)

Sikerült tehát kevesebbet nőnie a magyar GDP-nek, miközben mi csak ebben a hétéves költségvetési ciklusban körülbelül hétezer milliárd forintot kaptunk az uniótól támogatásként. Persze az is igaz, hogy a magyar ipar gyakorlatilag halott, és nálunk évek óta csak uniós támogatásból épült bármi. Ha az EU-tól nem kaptunk volna ennyi pénzt, egy szökőkutat se tudtunk volna felépíteni. Az uniós pénz nélkül tehát sokkal rosszabbul teljesítettünk volna, még ennél is.

Brüsszel nélkül soha

A magyar kormány szeret azon siránkozni, hogy mennyire lefog minket az EU. Orbán Viktor pedig olyanokat mond, hogy körbenéz az uniós csúcson, és azt látja, hogy a sikertelenek szólnak be a sikereseknek. Érdemes azért megjegyezni, hogy az EU segítsége nélkül Magyarország sem ott lenne, ahol. És ez nem csak a direkt pénzügyi támogatásokat jelenti. A szabad munkavállalás, a nyitott határok és a vámmentes export legalább ennyit hozott Magyarországnak.

• Mi több ezer milliárd forintot kaptunk az uniótól a csatlakozás óta
• A horvátok meg nem
• Nálunk eközben három százalékkal nőtt az egy főre jutó GDP
• A horvátoknál pedig öttel.