Bár tavaly májusi beiktatása óta Áder János közelről figyeli a törvényalkotást, és rendszeresen fogalmaz meg kifogásokat, igazán komoly, politikai súlyú vétóval még csak egyszer élt.

A köztársasági elnök most komoly aggályokat fogalmazott meg a takarékszövetkezeti törvény elfogadása miatt, de az Alkotmánybírósághoz ezúttal sem fordult. Helyette a parlamentnek küldte vissza a jogszabályt, ahol biztosan alaposan meg fogják fontolni, miért nem szerencsés dolog egy újabb szektort államosítani. Majd várhatóan már ezen a héten, pénteken újra elfogadják az egészet. Csütörtökön és pénteken folytatódik a parlament rendkívüli nyári ülésszaka, Giró-Szász András kormányszóvivő szerint pedig a kormány addig majd mérlegeli az államfő észrevételeit.

Áder eddig mindössze egyszer, a választási regisztráció miatt fordult az Alkotmánybírósághoz.

• 2012. december 6.

Áder előzetes normakontrollra küldte az Alkotmánybírósághoz a választási eljárásról szóló törvényt. Alkotmányosan aggályosnak gondolta a regisztrációt, és kifogásolta a kampányszabályokkal, a közvélemény-kutatásokkal kapcsolatos rendelkezésekkel is. 2013. január 4-én az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek ítélte a választási eljárásról szóló törvény több rendelkezését, és eltörölte a Magyarországon élő választókra vonatkozó regisztrációs előírásokat.

Legtöbbször Áder csak az országgyűlésnek küldte vissza megfontolásra a törvényeket. Persze ez is jóval több, mint amit Schmitt Pál valaha tett köztársasági elnökként, de ilyenkor ha az országgyűlés megfontolás után újra megszavazza a törvényt, Ádernek már nincs lehetősége kifogást emelni.

• 2012. május 31.  Médiaszabályozás módosítása

L.Simon László egyik zárószavazás előtti módosító indítványának benyújtását ítélte Áder házszabályellenesnek. Az új körben azonos tartalommal, de a házszabálynak tetsző módon nyújtott be módosítót Navracsics Tibor, a jogszabályt így fogadták el. Áder első fellépésével az ellenzék nem volt maradéktalanul elégedett, az MSZP jobban szerette volna például, ha az államfő az alkotmánybírósághoz fordult volna a törvénnyel.

• 2012. június 5.  Két törvénnyel is gondok

Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetéről szóló törvényben olyan bekezdésre hivatkoztak, amit a törvény nem tartalmazott. A koherencia-zavart elkerülendő inkább újra megszavaztatta a törvényt a házzal, ez rendben meg is történt.

A kisajátításról szóló törvény zárószavazásakor az állattenyésztésről szóló törvényen is változtatott a parlament, holott az az eredeti egységes javaslat nem érintette. A kis trükk mögött amúgy a kutyatenyésztő lobbi állhatott, de Áder átlátott a szitán, és visszaküldte a törvényt újraszavazásra.

• 2012. június 19. Megint két törvény

Most Kósa Lajos nyújtott be házszabályellenesen egy módosítót, a járások kapcsán szabályozta volna a szerencsejáték-szervezésről szóló törvényt is. A parlament megfogadta Áder észrevételeit, és körültekintőbben ruháztak át feladatokat az önkormányzati jegyzőkről a járásokhoz.

Visszadobta Áder a több száz feleslegessé vált jogszabály megszüntetéséről szóló kormányzati előterjesztést is, mert az nem határozta meg, hogy a Kossuth téren álló szobrok mikortól kerülnek ingyen önkormányzatiból állami tulajdonba. Az eredeti törvényben mindössze annyi szerepelt, hogy  "2012. ..... napján", de ez nem fért össze a jogbiztonsággal. Ezért újra szavaztak a törvényt, most már azzal a kitétellel, hogy június 30-tól kerülnek állami tulajdonba a szobrok.

• 2012. október 8. - Megint két jogszabály

Az Áder által kifogásolt jogszabály a 2013-as költségvetést megalapozó törvénymódosítások között szerepelt. E szerint minden költségvetési szerv számára kötelező lett volna csatlakozni a központosított illetményszámfejtéshez (kivéve az Országgyűlés hivatalát és a nemzetbiztonsági szolgálatokat). Ez viszont nem fér össze a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvénnyel, mely szerint a személyi nyilvántartásaikat nem lehet más rendszerekkel összekapcsolni.  A parlament Áder észrevételeire reagálva fogadta el újra ezt a törvényt is.

Tartalmi szempontok miatt dobta vissza a településfejlesztésről szóló törvényt Áder János. A jogszabályban a miniszter felhatalmazást kapott volna arra, hogy a települési önkormányzat helyi parkolási rendjét szabályozza, és a bevételek felhasználásáról döntsön. De erre Áder szerint a vonatkozó törvények nem adnak lehetőséget a miniszternek. Pintér Sándor belügyminiszter módosító indítványában javasolta hogy töröljék a részt. Végül így fogadta el a ház.

• 2012. október 24.

Áder visszaküldte az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényt is, mert azt hiányosnak találta. Szerinte nem volt benne kellően részletesen, hogy milyen adatokat tárolhat az összeurópai bűnüldöző rendszer. Szokás szerint a parlament alkalmazkodott Áder észrevételeihez, és módosítva fogadták el újra a törvényt.

Tartalmi kifogásai voltak Ádernek a hulladékgazdálkodásról szóló törvénnyel. Például, hogy az nem biztosított megfelelő jogorvoslati lehetőséget. De több pontatlanság is volt még az elfogadott törvényben, például időközben hatályon kívül helyezett európai bizottsági határozatra is hivatkozik. A törvényt zárószavazás előtti miniszteri módosító indítvánnyal kiegészítették, és újra elfogadták.

•  2013. május 9. Újabb két jogszabály

Áder visszaküldte az információszabadságról szóló, általunk csak Ne zavarj, épp lopok-törvénynek nevezett jogszabályt, ami gyakorlatilag az állami intézményekre bízza, hogy válaszolnak-e az újságírók és állampolgárok kérdéseire, vagy sem. Áder azzal indokolta döntését, hogy a törvénymódosítás nem eredményezheti a közérdekű adatok megismerhetőségének korlátozását. A törvényt némileg finomították, de az információszabadsággal foglalkozó civil szervezetek szerint ez nem sokat ért.

Áder szintén ekkor küldte vissza az agrárkamarai törvény módosítását is. A 444 nézett utána, hogy a módosítás egyetlen ember miatt született, közvetlen eredménye az lett volna, hogy Zászlós Tibor Fejér megyei kamarai elnök egyszerre országos alelnök is lehessen egyszerre. Áder viszont másba kötött bele, az államfő nem látta világosnak, hogyan gyakorolhatja jogait a kettős rangot viselő személy. Ezért kisebb módosításokkal ezt az anomáliát megszüntették, a parlament elfogadta újra a törvényt, Zászlós pedig maradhatott mindkét tisztségében.

• 2013. június 21. Margitsziget

Áder megfontolásra küldte vissza azt a törvényt is, ami szerint közvetlenül irányíthatja a fővárosi önkormányzat az eddig a XIII. kerülethez tartozó Margitszigetet. A köztársasági elnök szerint önkormányzatok határait az érintett közösséggel való konzultáció, népszavazás nélkül nem lehetne megváltoztatni. Márpedig se konzultáció, se népszavazás nem volt arról, hogy a Margitszigetet elvegyék-e a 13. kerülettől és a fővárosnak adják. A parlament megfontolás után gyakorlatilag változatlan formában fogadta el újra a törvényt, így a Margitsziget Tarlósé lett.

• 2013. július 2. Újabb két törvény

Az alkotmánymódosítással összefüggő törvénycsomag változtatott a médiatörvényen is, lehetőséget adva a médiahatóság elnökhelyettesének, hogy rendeleteket alkosson, akkor is, ha az elnök ugyan nem jelölte ki erre a feladatra, de mondjuk épp nincs elnök. Áder szerinte ezzel a szabályozás bizonytalanná és ellentmondásossá válik.

Az egyházügyi törvény módosításával is volt baja Ádernek. Szerinte a hatályon kívül helyezett rendelkezések miatt önmagukban értelmezhetetlen rendelkezések maradtak a jogszabályban, ez pedig jogbizonytalansághoz vezethet.

• 2013. július 3.

Végül a takarékszövetkezeti törvény.

Volt több alkalom is, amikor nagyobb nyomás nehezedett az államfőre, hogy ne írjon alá törvényeket, de őt nem sikerült meghatni.

Az alaptörvény negyedik módosítása ellen rengetegen tiltakoztak, több ezres tüntetések zajlottak Budapesten, és még kampány is indult "Ne írd alá, János!" címmel. Ez sem volt elég, Áder végül aláírta a módosítást, mint a köztelevízióban elmondta, szerinte nem is lett volna más választása.

Civil szervezetek hasonlót kértek az államfőtől az információszabadságról szóló törvény elfogadása után is, de Ádert ez sem hatotta meg, mint ezt írtuk is, bár visszaküldte megfontolásra  a törvényt, utána az kisebb módosításokkal átment a parlamenten.

Legutóbb pedig a földtörvény elfogadása után volt összellenzéki csodavárás, de végül hiába. Bár az Együtt 2014 és a PM politikusai még a Sándor-palota elé is költöztek, feleslegesen, Áder végül simán aláírta a törvényt.