Meg ne fagyjunk a nagy melegben

  • Több 10 ezer évvel a fűtés után hűteni is megtanultunk.
  • Nyáron a hűtött levegő most szinte mindenhol alapjog.
  • Pedig van, aki érzékenyebb rá, és az utcát is fűtheti.
  • Cserébe életeket ment.

jégbarlang

Egy munkatársunk habzó szájjal ordítja le a reggeli ügyeletest, ha még nem hűlt le eléggé az iroda a 17 fokra beállított légkondicionálótól, pedig egy másik kolléga már homloklebeny-gyulladásról panaszkodik. Sokan alapvetőnek tartják, hogy az a kellemes, ha a 35 fokból belépnek a túlhűtött Combinóba. De nem biztos, hogy a légkondilobbinak van igaza.

Évezredekkel lemaradva

Mióta az ősember megismerte a tüzet, ha azt a család mindig őrizte, a fűtést is biztosítani tudták. Ezzel szemben a ma is használt hűtési technológiát csak a múlt század fordulóján találták fel. A technológiai korlátok valószínűleg azért is álltak ennyi ideig, mert amíg a 40-45 fok legfeljebb zavaró, és pótolni kell a kiizzadt folyadékmennyiséget, addig a mínusz 40 fokban, de még fagypont alatt is élet-halál kérdés, hogy tudjunk fűteni.

Egyiptomban még az ablakba lógatott nádra csepegtettek vizet, amitől a száraz napokon kellemes pára lett. Gazdag rómaiak vezetékeken keresztül keringtették a vizet a ház falán, hogy lehűtse a lakást. A középkori Perzsiában pedig nagy víztárolókkal és széltornyokkal küzdöttek a meleg ellen. A magyar Parlamentet pedig légkutakkal, és az azokba csúsztatott jégtáblákkal hűtötték.

A modern légkondicionálást a 19. századi kémiai forradalom és a hűtőgépek elterjedése tette lehetővé. Az első nagy elektromos légkondicionálót az amerikai Willis Carrier csinálta meg 1902-ben, és nem is az ember kényelmét szolgálva: egy nyomdában vették észre, hogy nyáron a magazin lapjainak minősége romlott, és kiderült, hogy ez a meleg és a magasabb páratartalom miatt van. Ezért Carrier feltalált egy gépet, amivel az egész teret lehűtheti. A húszas években bevezetett lakossági légkondicionálásnak hála már könnyebben benépesíthették az USA melegebb, déli részét is.

Cool's out forever

A hatását a GDP-re nehéz mérni. Például javíthatja a munkások munkaképességét, viszont nem lehet kideríteni, hogy ha valamelyik dolgozó megbetegszik, akkor az a rosszul karbantartott klíma miatt volt-e. Azt sem lehet tudni, hogy például a Combino légkondija pontosan mennyi pluszköltséget okoz a BKV-nak, ahogy viszont azt sem, hogy mennyivel kevesebb ember kap szívrohamot nyáron a tömött járművön.

De tanulságos kísérletek mindig akadnak: például van arról egy évtizedes vita, hogy hogyan fogyaszt többet egy autó, ha lehúzott ablakkal száguld (amitől nagyobb a légellenállás, és lassítja a kocsit), vagy ha AC-vel megy (ami eleve lelassítja). Az utóbbi tűnik hatékonyabbnak.

A freon már gáz

Két fő iránya van a klimatizálás fejlődésének: a komfortérzet növelése és az energiahatékonyság javítása – mondta dr. Kajtár László, a BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika-tanszék vezetőhelyettese. Szerinte egyébként sokan összekeverik a léghűtést a klimatizálással, ami nem ugyanaz: az előbbinél csak a környezet hőmérsékletét befolyásolják, az utóbbinál a légnyomást, a páratartalmat és a széndioxid-mennyiséget is. Az utóbbival főleg szállodákban, műtőkben, gyárakban és konferenciateremben élnek. A lakosság körében népszerű SPLIT berendezések léghűtésre valók.

A komfort javulhat akkor, ha a meleg teret úgy tudja lehűteni a légkondi, hogy közben nem lesz az embernek huzatérzete

1974 óta ismert a hűtéshez használt freongáz – pontosabban főleg az R-22 – ózonréteg-károsító hatása, és a felfedezésért 1995-ben kémiai Nobel-díjat adtak. Azóta egy lágyabb keveréket használnak, és 2030-ra teljesen beszüntetnék az ózonréteget bontó freongázokat.

A klímaberendezések viszont nemcsak a globális, hanem a lokális felmelegedésben is érintettek. A városi hőszigetnél (ez az a jelenség, hogy nyáron a nagyvárosokban melegebb van, mint a környezetükben) az autók és a lakások klímaberendezései is az utcán adják le a hőt. Kajtár László szerint ez viszont nem emeli meg kifejezetten az utca hőmérsékletét, de a nagyobb ipari hűtőtechnológiák már képesek ilyesmire, mint például a paksi atomerőmű hűtőrendszere, ami a Duna vizét használja, és a vizet visszajuttatva a folyóba közel 1 Celsius-fokkal felmelegíti azt.

Irány az idegenlégió

A légkondicionálás egészségügyi negatív hatásaira 1976 után, egy philadelphiai veterángyűlésen történt tömeges tüdőgyulladás miatt figyeltek fel. Innen nevezik a fertőzést legionárius betegségnek (legionellosis). Ezt a legionella baktérium okozza, aminek kedvező élettér a klímaberendezés. A régi, kondenzvizet termelő változatok tartályában kórokozók telepedhetnek meg, és a permetezése betegségekhez vezethet, de az újabb gépeknél ezt a hibát kiküszöbölték. Ha évente a rácsokat és a szűrőket kitisztítják, nem lesz baj.

A frisslevegős változatokkal általában nincs gond, de a belső légterek keringtetésekor a légszennyezők nem tudnak leülepedni, így komoly allergiás vagy asztmás rohamokat válthatnak ki az érzékenyekből. A gépet általában 24-26 fokra kell állítani, hogy ne legyen nagy a külső és a belső hőmérséklet közti különbség – mondta dr. Tompa Anna, a Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézetének igazgatóhelyettese, aki szerint sajnos a szállodákban, konferenciatermekben erre nincsenek tekintettel, ezért fáznak meg sokan.

„A másik probléma a ventillátorok sebességének beállítása, ha túl erős, akkor lokális lehűlést okozhat, ami arcüreggyulladáshoz vagy kötőhártya-gyulladáshoz vezethet” – mondta. A lokális hideg fékezi az immunreakciók sebességét, ezzel a körülöttünk állandóan jelenlevő kórokozók lépéselőnybe kerülhetnek. A légkondi miatt a kórokozók könnyebben érintkezhetnek a felső légutak nyálkahártyájával, így a fertőzés jobban terjedhet. Dr. Tompa azt is elismeri, hogy a légkondinak van pozitív hozadéka is: jól beállítva hasznos a szélsőséges meleg elviselésében, csökkenti a hőguta esélyét, az izzadást, növelheti a komfortérzetet. Az USA-ban a légkondícionálás fél évszázad alatt 80 százalékkal csökkentette a különösen forró napokon történt halálesetek számát.

Psycho-somatic addict insane

Vajon a túlzott klímahasználat okozhat-e függést?

Elvileg a legkülönbözőbb viselkedések alakíthatnak ki függőséget – bár nagy a különbség abban, hogy az egyes viselkedések milyen valószínűséggel –, de a légkondicionálás használata ebben az értelemben nem viselkedés – mondta dr. Demetrovics Zsolt addiktológus, aki szerint így pszichológiai szempontból nem igazán értelmes a kérdés. Sok mindenhez hozzá lehet szokni, ami aztán hiányzik, ha nincs, de ez nem függőség, hanem a környezet megszokása, ennek pedig lényegében semmi köze ahhoz, amit függőségnek tekintünk. Szomatikusan nyilván szintén alkalmazkodik a szervezet egy ilyen környezeti hatáshoz – mondta.

légkondi címlap

Ha a légkondi nem is drog, elkábulni lehet vele, csak nagyon veszélyes. Amerikában már haltak bele az ún. zsákolásba (egy zacskót húznak a légkondira, és abból szívják magukba a freongázt), sőt ez az egyik leggyakoribb fajtája a gázszívással kapcsolatos szívmegállásos halálnak, amire angolul külön orvosi szakkifejezés van (sudden sniffing death syndrome).

Leginkább mégis azokra a munkásokra veszélyes, akik felszerelik a falra, de az az ő hibájuk, ha közben leesnek. A lakások ablakából lezuhanó berendezésektől is felesleges félni, még New Yorkban sem gyakoribbak az ilyen balesetek egy villámcsapásnál. Egyébként kár irracionálisan aggódni. Dél-Koreában például széles körben elterjedt tévhit volt, hogy az éjszaka bekapcsolva hagyott ventillátor megölheti az alvókat.

(A cikk tetején lévő fotó: The Inspiration Room)