Kegyelmes urak, csak uralkodjanak!
2013 május 06., 11:40
Friends forever: Attila + Gordon
Mesterházy Attila MSZP-elnök jól megválogatott kólásdobozokkal jelezte:
a héten elindultak a tárgyalások az MSZP és az Együtt 2014 között a választási szövetségről. Nagy lelkesedés a másik iránt egyik pártban sincs. Talán a biztos vereség tudata kovácsolná össze őket könnyedén, hiszen akkor a másikra lehetne fogni a kudarcot. Azt is gondolják azonban, hogy ha nem egyeznek meg, akkor biztos a vereség.
Ezért nyár végéig megpróbálják az összes jelöltet közössé tenni. Még jó, hogy a Fidesz alaposan csökkentette a választókerületek számát. Kevésbé jó, hogy csak egy miniszterelnök-jelöltjük lehet, és Mesterházy Attila és Bajnai Gordon egyaránt szeretnék ezt a tisztséget. A Fideszben nagyon elégedettek a baloldal elhúzódó alkudozásával.
Van hova nyúlni
Minden létező közvélemény-kutatásban nagyon vezet a Fidesz. Az új választási törvény miatt e számok alapján nemcsak maradhat a kétharmados többsége 2014-től is, de még a súlyát is növelhetné a parlamentben. Egyrészt mert az új törvény a győzteseknek jobban kedvez, másrészt mert az ellenzék nem tudta érdemben bővíteni a táborát. Így kevesebb darab szavazattal is nagyobbat nyerhet a kormánypárt, mint 2010-ben.
Viszont van legalább 4 millió ember, akik évek óta a „nem érdekel”, „nem tudom” válaszokat adják a közvélemény-kutatásokkor. Összehasonlításul: a Fidesz most vasárnap valamivel több mint 2 millió szavazatra számíthatna. Vagyis van tartalék, kérdés, hogy lesz-e párt, amelyik ezt a tömeget maga mellé állítja.
Bő 2,5 millió választóval már választást lehet nyerni Magyarországon. Kb. 1,2 millió szavazója van most az MSZP-nek. „A többit meg a bizonytalanokból hozzáteszem” – gondolta Bajnai Gordon, amikor tavaly októberben kiállt az Erzsébet híd pesti hídfőjére: „együtt sikerülni fog”.
A helyzet azonban az, hogy az MSZP nem akarja csak úgy odaadni a szavazóit. Főleg, hogy azt látják, hogy nekik majdnem háromszor annyi van, mint Bajnai Gordonnak. Akiket Bajnai hozna, azok részben nincsenek meggyőzve (továbbra is bizonytalanok), részben pedig nem szeretik eléggé az MSZP-t.
Egyedül nem megy
Ezt a felismerést mindkét oldal osztja, kimatekozták. Az új választási törvény, és a két párt népszerűtlensége (együtt sem mértek nekik idén még annyi szavazót, mint a Fidesznek) arra utal, hogy esély sincs komoly eredményt elérni, ha egymás ellen is küzdenek. A Voksblog havi mandátumbecslései szerint a komoly eredmény a is csak annyit jelentene, hogy a Fidesznek nem lenne megint kétharmada.
Apátia
Az Ipsos keddi felmérése szerint nemcsak a Fidesz erősebb az ellenzéknél, de a kormány elutasítottsága is kisebb, mint az ellenzéké. A kormány leváltását 54 százalék szeretné, az ellenzékkel viszont 62 százalék elégedetlen. Az ellenzéket nem lehet leváltani, így a két kérdés összehasonlítása kicsit erőltetett, de a trendet kifejezi: a magyar választók többsége nem kér egyik oldalból sem.
Ezt jól kifejezik a részvételi hajlandóságról, illetve pártot választani tudók arányáról szóló adatok. Az Ipsos kedden közölt adatai szerint most csak 32 százalék, vagyis körülbelül 2,6 millió választó biztos abban, hogy elmenne szavazni, és még pártot is tud választani ehhez. Medián szerdai felmérése szerint 45 százalék menne szavazni.
Minden bizonnyal kampányhangulatban nagyobb lenne a választói kedv, de 50 százalék feletti hajlandóságot régóta nem mértek a közvélemény-kutatók.
Ez azt jelenti, hogy a pártok elutasítottsága nagyon nagy. Ezt két dolog fordíthatja meg:
- Történik valami nagyon durva, ami nagyon erősen felzaklatja a társadalmat. Vagy tömegével viszi őket a kormány ellen ("mindegy, hogy ki, csak ezek ne") vagy pedig a kormány tud olyan hangulatot kelteni, hogy végveszélybe kerül az ország, ha a másik oldal jut hatalomra. (Ezt a nehezebb kiprovokálni, hiszen a hatalom ellen könnyebb hisztériát kelteni, mint a hatalom mellett.)
- Teljesen új formáció jön létre, amely megragadja a kiábrándult választók figyelmét.
Az előző választáskor mindkét jelenség működött. Az őszödi beszéd, az utcai zavargások, a korrupciós botrányok átélhetősége (nokiás doboz!), a kormányválságok (kisebbségi kormány, miniszterelnök csere), a pénzügyi válság, a szociális népszavazás: mind - mind erősen ható jelenségek voltak, amelyek erősítették a választói kedvet, a kormány ellen mozgósítva sokakat.
Ugyanakkor a szavazók negyede olyan pártokra szavazott (kétharmaduk a Jobbikra, egyharmaduk az LMP-re), amelyek újak voltak.
Az első hatás (sokkszerű élmény) most nem látszik. Sőt, a Median szerint nő azok aránya, akik szerint jó irányba mennek a dolgok. Az ősszel várható rezsicsökkentés, a tanárok fizetésemelése mind még erősíthetik a kormány népszerűségét, miközben valószínűleg több konfliktusos ügyet már nem erőltet a kormány jövő tavaszig. Amelyeket pedig eddig erőltetett, azok hoztak ugyan éles vitákat, de akkora elégedetlenséget egyik sem, hogy tömegével kívánkoztak volna a magyarok egy másik párt kormányzata alatt élni. Ezek a vitás ügyek nem fájtak annyira.
Az új erő bevezetése - a második, bizonytalanokat valószínűleg könnyen mozgósító hatás – felmerült az Együtt párt részéről. Amikor Bajnai Gordon tavaly októberben visszatért a politikába, azt gondolta, hogy létrehoz egy ernyőszervezetet, amibe beleteheti a baloldali pártokat, de új logó, új név alatt, hogy a kiábrándultakat könnyebb legyen megnyerni.
Bekebelezés
Csakhogy a többi párt nem akarta adni magát és szavazóit. Főleg nem egy ígéretre: „együtt sikerülni fog”. És ez a patthelyzet azóta is megbénítja a baloldali ellenzéket.
Bajnai lényegében azt tudta ígérni, hogy adja a nevét, a szakértőket, a többiek meg hozzák a szavazóikat. Bajnaiék azt állították, ez az egyetlen út, ami esélyt ad a mostani kormány legyőzésére. Ezt méltatlannak érezték a többiek: az LMP kettészakadt a dilemmába, az MSZP pedig ellenáll, és éppen fordítva akarja: ők adnák a miniszterelnök-jelöltet, a közös jelöltek többségét, és Bajnai hozza a nevét és a szavazóit.
Bajnaiéknak az a fő ellenérvük, hogy az MSZP hiába erősebb (két és félszer - háromszor több szavazója lenne most vasárnap) ezek nagyrészt mind olyan szavazók, akik már 2010-ben is a szocialistákra szavaztak. Nem nő a tábor, messze a kritikus tömeg, ezzel csak a második helyért lehet harcba szállni. Viszont a szocialista szavazók nagy többsége átszavazna Bajnaira, ám Bajnaiék szavazói között kisebb a hajlandóság az MSZP támogatására. Sőt, minél több ilyet sikerült beszervezni, annál nagyobb az esély akár a győzelemre is. Így matekos alapon megérné a gyengébbet előre tolni. Csakhogy ezt az áldozatot az MSZP nem akarja lenyelni, ha egyszer ők az erősebbek. Ráadásul kísérti őket az SZDSZ: a kicsi kioktatja a nagyot.
Közösbe
Nyár végéig az alábbiakban kellene ebben a hangulatban megegyezniük:
LISTÁK
- Közös lista: előnye, hogy egyszerűen kommunikálható, világos, hogy ki a baloldal miniszterelnök-jelöltje (a listavezető), egymástól nem vesznek el szavazatokat.
- Külön lista: előnye, hogy így egyszerűbb maximalizálni a szavazatokat. Az MSZP-t segíteni nem kívánó bajnaisták is szavaznak, és megmarad a két csoport identitása. Nem kell a listaállításon is egyezkedni, például eldönteni, hogy Baja Ferenc előtt vagy után jöjjön-e Jávor Benedek.
EGYÉNIEK
- Közös egyéni jelöltek: előnye, hogy egyszerűen kommunikálható. Nincs harc sehol a két párt között, a kampányban kevesebb a feszültség. Itt erős az elszánás mindkét párt részéről, hogy ez legyen, de pedig:
- Csak korlátozott helyen egyéni jelöltek: ha csak ott vannak közös egyéni jelöltek, ahol reális esély van a baloldal győzelmére, akkor a vesztesnek látszó körzetekben a töredékszavazatokból több juthatna a baloldalnak, mert reális, hogy választóik egy része nem nyeli le, hogy egy szocialistára szavazzon.
A közös jelöltállításban őrjítő kérdés lesz, hogy kinek hány körzet jusson. Pláne a nyerhetőnek tűnő körzetekért (Budapest, Szeged) mehet majd nagy küzdelem.
Bajnaiék úgy tudják, hogy eddig kb. 120 ezer volt Fidesz-szavazót tudtak maguk mögé állítani. Ez nem túl sok. Ráadásul az LMP maradéka is pont erre a rétegre utazik, és ha Bajnai látványosan összeáll az MSZP-vel, akkor az LMP ezt a csoportot (ha lesz ilyen egyáltalán nagy létszámban) erősen meg is oszthatja akár.
Mindenképpen mennek
Az biztos, hogy az MSZP és az Együtt is elindul a választáson, akár egymás ellen is. Ha nem sikerül a megegyezés, akkor valószínűleg 2018-ig arról is szól majd a magyar politika, hogy lejátsszák, melyikük legyen a magyar baloldal nagy pártja, amelyik eséllyel kihívhatja a Fideszt.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.