Sosem volt még ilyen rossz kiszivárogtatónak lenni Amerikában

Nem sokkal azután, hogy Obama 2009-ben kinevezte Dennis C. Blairt az amerikai hírszerzés élére, a katona múlttal rendelkező Blair megnézte, hogy George Bush második ciklusa alatt hány olyan embert állítottak bíróság elé, aki nemzetbiztonsági titkokat szivárogtatott ki. Kiderült, hogy 153 ilyen eset volt, amiből 24-et vzsgált az FBI, ezek felében azonosították be a szivárogtatót, de egy esetben sem emeltek vádat. Blair ezért Eric H. Holder főügyésszel bekeményített, és példát akart statuálni.

A munkájuk eredménye: több mint kétszer annyi embert állítottak kiszivárogtatásért bíróság elé, mint az összes előző kormány idején összesen. Pénteken a törvény is Blairék oldalára állt, amikor egy szövetségi fellebbviteli bíróság elfogadta az Igazságügyi Minisztérium azon érvét, miszerint az első módosítás nem védi meg a riportereket attól, hogy felfedjék a forrásaikat, ha egy nemzetbiztonsági információ kiszivárogtatóját gyanúsítják. Ez sokak szerint kongresszusi képviselők és a nemzetbiztonsági szolgálatok nyomására történt.

Ennek legfőbb okai a Wikileaks diplomáciaiinformáció-kiszivárogtatásához és az Edward Snowden-féle kitálaláshoz hasonló esetek, a technológiai fejlődésnek hála pedig ma már könnyebben beazonosíthatók a kiszivárogtatók.

Obama sokat bukott a lehallgatási botrányon, az elnöki teljesítményének megítélése már inkább negatív a lehallgatási, az adóhivatali zaklatási és az újságírók híváslistája körüli botrány meg a bengázi konzulátus elleni támadás utáni hazudozás miatt.

(The New York Times)