Minden mélymagyar legnagyobb brüsszeli kedvence, Viviane Reding ezúttal a bolgár fővárosban állt a negyven napja tartó korrupcióellenes tüntetők mellé.

Kép: Európai Bizottság

Egy élőben sugárzott kétórás szófiai tévévitán az igazságügyért és állampolgári jogokért felelős biztos úgy fogalmazott, nagyon megérintette a bolgárok korrupció elleni kiállása és az ország demokratikusabbá tételéért folyó akciójuk.

Bolgárok egy csoportja eredetileg részben azért ment utcára, hogy nemtetszését fejezze ki a bolgár nemzetbiztonsági főnöknek javasolt 32 éves parlamenti képviselő, Deljan Peevszki jelölése kapcsán, aki semmiféle hírszerzési tapasztalattal nem bír. A Peevszki család kezében van viszont a legnagyobb bolgár médiaholding.

S ugyan a kormány időközben visszavonta a népharag csillapítása érdekében jelölését, tüntetők múlt héten előbb a szófiai német nagykövetség előtt gyülekeztek, hogy nagyobb figyelmet harcoljanak ki maguknak a többi uniós tagállam nyilvánossága előtt. A követség előtt egy “berlini fal” imitációt rögtönöztek, szimbolizálva a bolgár kormány és az üzleti mogulok, oligarchák közti összezárást.

Kép: Blindspot

A tüntetések keddre, ahogy arról anyánk, a 444 is beszámolt, parlamenti blokáddá bővültek, melyből csak hajnalban sikerült a szófiai rendőrségnek kiszabadítania több, mint száz képviselőt és néhány minisztert.

Reding ráadásul olyan kijelentésekre ragadtatta magát, mint, hogy a modern demokráciák és erős gazdaságok nem férnek meg az oligarchákkal.

Arra persze nem tért ki, hogy a brüsszeli átláthatóságért harcoló szervezetek évek óta hiába kérik az EB-t, hogy tegye kötelezővé az EU-nál lobbizó cégek és szervezetek regisztrációját az uniós lobbi nyilvántartásban, melyre az uniós végrehajtó testület nem sok hajlandóságot mutat.

Reding kijelentését egyébként az Európai Bizottság rendes napi sajtótájékoztatóján megpróbálták önálló akcióként értelmezni a szóvivők, akiknek a luxemburgi oroszlán magánakciói rendszeresen feladatot adnak.

Olivier Bailly szóvivő szerint Reding általában fogalmazott meg véleményt a korrupcióval kapcsolatban, és nem állt egyik oldalra sem a bolgár belpolitikában.

Az EB-nek amúgy kapóra jöttek a tüntetések, mivel 2006. óta nem sikerül lezárni a két ország igazságügyi reformját, illetve a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén tett lépéseket mérő uniós mechanizmus munkáját. Reding azt sem titkolta, hogy nincsenek ugyan erősebb jogi eszközök a Bizottság kezében, hogy nagyobb transzparenciára bírja a bolgár kormányt, ezért a mechanizmus mindaddig hatályban marad amíg nem tapasztal érdemi javulást Brüsszel. A monitoring eljárás egyik hatását pedig a bolgárok saját bőrükön is érzik, mivel évek óta csak ígérik neki, hogy belépést nyernek a schengeni övezetbe.