Meztelen nőket használtak élő pajzsként

Nincs kategorizálva
2013 július 25., 19:12

c6b5f2a19ec52b4f_syria.jpg

Menekülés a háború elől egy újabb hadszíntérre. A szíriai polgárháború lassan már két és fél éve tart, azóta a bántalmazás, szexuális zsarolás, zaklatás és nemi erőszak mindennapossá vált az otthonaikban maradó, és a menekülő nők és gyerekek életében is.

A nők és a gyermekek könnyű célpontok. A szír kormánypárti és egyéb milíciák háborús eszköztárának része a nők megerőszakolása, majd az otthonaik lerombolása. Szemtanúk állítják, hogy a hadsereg meztelenre vetkőztetett nőket használt élő pajzsként az átvonuló tankok "védelmére". Más jelentések szerint a családoknak védelmet ígérve erőszakkal soroztak be gyermekeket a kormányellenes alakulatokba.

Ha a fegyverek és a rakéták elől sikerül is menedékre lelni, az erőszak elől már nincs hova futni. A munka nélkül maradt frusztrált, kiégett férjek keze könnyen eljár egyaránt bántalmazva anyát és gyereket. A menekülttáborokban sokhelyütt farkastörvények uralkodnak, a rendfenntartás alig megoldható. Háborúban és a nyomorban a gyermekkereskedelem virágzó üzletág. Gyereklányokat adnak el „menyasszonynak” jóval idősebb férfiak, vagy hivatásos leánykereskedők részére. Minél világosabb a bőre, minél fiatalabb, annál kelendőbb. Számukra más kiút nincs, csak az öngyilkosság.

2011. tavasza óta 1,7 millió szír kelt útra és keres menedéket a a szomszédos Libanonban, és más környező országokban. Háromnegyedük nő és gyermek. Az ENSZ adatai a háború eddigi halálos áldozatainak száma eléri a százezret, többségük civil. 3 millió kiskorú szorul humanitárius segítségre. Jordánia ötödik legnagyobb városa jelenleg egyetlen hatalmas menekülttábor, ahol több, mint 115 ezer fő él.

Libanon szétszórtan helyezte el a szíriai menekülteket, de sorsuk így sem jobb: az ország lakossága egynegyedével nőtt a menekültek tömegével, ellátásuk rendkívül nehéz, a helyi lakosság is egyre rosszabbul bírja a kényszerű együttélést. Nem ritka, hogy maguk a segélyszervezeteknél dolgozó férfiak használják szexuális tárgyként a kiszolgáltatott lányokat és nőket. Az éhség és a kényszer nagy úr. A túlzsúfolt táborokban a túlélést jelentő hét-harminc dollárét, vagy a segélyekhez való hozzájutásért rengeteg nő válik szexmunkássá. „Állatként bánnak velem. Hát akkor azzá is válok.” – mondja egyikük, az 16 éves Ishtar a Newsweek tudósítójának.

Csupán ötven közösségi központ és 20 védett hely áll nyitva a segítséget kereső nők előtt A segélyszervezetek nem győzik erővel, pénzzel és emberrel a probléma kezelését. A gyerekkereskedelem, emberrablás, prostitúció, szexuális zaklatás és a nemi erőszak bejelentett esetei szakértők egybehangzó véleménye szerint csak a jéghegy csúcsát jelentik. Az esetek többségére sosem derül fény. A nők félnek a kiközösítéstől és a szégyentől, inkább - a többi megtapasztalt borzalommal együtt - elhallgatják a velük történteket.

Az ENSZ-főtitkár különleges megbízottja a napokban tett látogatást a háborús övezetben, és a lázadókat és a kormánypárti alakulatokban harcolókat is nyomatékosan emlékeztette arra, hogy a kiskorúakkal szemben elkövetett atrocitások miatt háborús bűncselekmények elkövetéséért vonhatják őket felelősségre. Mindkét oldal kegyetlenségét vizsgálni fogják, a lázadók egyes jelentések szerint gyermekkatonák toborzásáért, a kormánypárti erők pedig kiskorúak fogva tartása, kínzása és szexuális zaklatása miatt kell majd feleljenek.

(A kép az egyik libanoni menekülttáborban készült. Forrás: EU Humanitarian Aid and Civil Protection)

További nőkkel kapcsolatos híreket, érdekességeket találsz a feminfo facebook oldalán. Tetszik?

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.