Magyar kutatók eredményeiről közölt cikket a Science tudományos lap. Az oxfordi zoológus, Bíró Dóra az ELTE és az MTA statisztikus fizikusaival, Nagy Mátéval, Vásárhelyi Gáborral, Vicsek Tamással, illetve Benjamin Pettit-vel és Isabella Roberts-Marianival közösen teljesen új megvilágításba helyezték a falkaviselkedést. Kutatási módszertanuk és eredményeik új utat nyithatnak a csoporton belüli szociális hierarchia kutatásában.

Vicsek és Bíró kutatócsoportja a galambok közös repülését tanulmányozták. Arra voltak kíváncsiak, hogy az önálló cselekvésre képes egyedekből álló raj hogyan tud rendezett maradni repülés közben.

Öt éve a kutatások azt állították, hogy ez valamilyen konszenzus eredménye, amiben minden egyednek azonos szava van.

A Swansea-i Egyetem kutatója, Andrew King összegezte így az eddigi eredményeket. Ő maga nem vett részt a kutatásban. De Bírót ez a válasz nem elégítette ki. Őt az érdekelte, hogy hogyan maradhat mindeközben rendezett a madárraj.

A különböző egyedeknek eltérő ötleteik lehetnek arról, hogy hova menjenek. Mindeközben fenn akarják tartani a falkaegységet, mert a biztonság a méretben van.

A magyarországi kutatókkal összefogva vizuális szenzorokkal és a madarakra szerelt GPS-ekkel térképezték fel egy galambraj repülését. Az újítás kutatásukban az volt, hogy a csoporton belüli hierarchiát két, nagyon eltérő közegben is vizsgálták: etetés és repülés közben.

Ez komoly hozzájárulás a kutatási területhez. Tudtunk a dominanciáról és tudtunk a repülésről, de eddig senki sem vetette össze a kettőt.

Ezt már az Exeteri egyetem ökológusa, Darren Croft mondta a kutatásról, amiben nem vett részt.

És hogy miért akkora truváj a két társadalmi helyzet összevetése? Mert míg az etetésnél egyértelműen a dominancia határozza meg a csoporton belüli hierarchiát, a kutatás eredményei szerint ez a levegőben már nem érvényesül.

A galambok, amik a földön vezérek voltak, a levegőben már nem.

Mi több, egy-egy egyed vezérszerepe a levegőben a raj összetételétől függetlenül állandó maradt – azaz ezt rá jellemző különleges képességek határozhatják meg. Hogy ezek mik, azt a kutatásnak még nem sikerült kiderítenie.

Azt viszont máris bebizonyították a magyar kutatók, hogy a falkában a társadalmi hierarchia képlékeny, helyzetfüggő jelenség. Kutatási módszertanukat így most más csoportok megfigyelésére is ki lehet terjeszteni, ami hozzásegíthet a csoportdinamika jobb megértéséhez.

A kutatást az amerikai tudományos akadémia hivatalos közlönyében (PNAS) publikálták.

Via Science