Az átlagos Európai Bizottságnál dolgozó gyakornok 26 éves, négy nyelven beszél, és két diplomája van.

Jobb munkakörülményekért, és fizetésért tüntettek a Brüsszelben dolgozó gyakornokok. Van, aki havi 1000 euró felett keres, de a legtöbben ingyen dolgoznak hónapokon át. Gyakornoki körkép az unió fővárosából.

Az átlagos Európai Bizottságnál dolgozó gyakornok 26 éves, négy nyelven beszél, és két diplomája van. A gyakornoki elitegységnek számító „Blue Book trainee”-ből egy évben hatszázat foglalkoztat az Európai Bizottság öt hónapon át, havi 1000 euróért. Az Európai Parlament, az Európai Központi Bank, a Gazdasági és Szociális Bizottság és az Európai Ombudsman hasonló feltételekkel, de jóval alacsonyabb létszámban kínál gyakornoki állásokat. A felsőfokú diploma mindenhol alapfeltétel, és a tapasztalatok szerint a sikeres pályázathoz az angol vagy a francia mellett más idegen nyelv ismerete is szükséges. A fizetés legalább harmada a lakhatásra, másik harmada az étkezésre megy el. Aki ügyesen gazdálkodik, és lemond az olyan luxusokról, mint az esti szórakozás, vagy az otthoni családlátogatás, annak havi 2-300 eurója megmarad. A legtöbben a spórolt pénzt utazásra költik a program végén, már csak azért is, mert ritka, hogy valaki rögtön a gyakornokság után állást talál.

Az európai parlamenti frakciók, illetve a magyar pártok EP delegációi is indítanak saját gyakornoki programokat. A feltételek itt sem rosszabbak az uniós intézmények hivatalos programjainál, viszont elvárás a politikai-ideológiai elkötelezettség, és belső kapcsolat nélkül nem lehet sikeres a jelentkezés. Balázs (álnév) 23 évesen kezdett dolgozni egy EP képviselő mellett: "Ahogy sok minden más is, a munkaidő is az adott képviselőtől függ. Hivatalosan a munkaidő hétköznapokon 8.30-tól 17.30-ig, pénteken 14.30-ig tart. Ha jól emlékszem nekem ezt egyszer sem sikerült tartanom, egy munkamániás képviselőnél dolgoztam, így előfordultak akár 12 órás napok is. De nem baj, valakinek kompenzálnia kell a 10-re viszonylag szeszszagúan beeső, majd ebéd után sziesztázni induló (és egyébként onnan soha vissza nem térő) olasz gyakornokokat" - teszi hozzá.

A Brüsszelben dolgozó több ezer gyakornok nagy része azonban ennél kevesebb pénzért, vagy ingyen dolgozik akár napi 10-12 órát

az uniós intézmények köré települt lobbicégeknél, szakmai-politikai intézeteknél és vállalatoknál. A minimálisan havi 6-700 euróra rúgó brüsszeli megélhetési költségeket részben, vagy egészben maguk finanszírozzák, a gyakornoki időszak végén pedig általában semmilyen előrelépési lehetőség nem nyílik számukra a szervezeten belül.

A brüsszeli tüntetés szervezői szerint a legtöbb gyakornok ugyanolyan érdemi munkát végez, mint a fizetésért dolgozó munkavállalók. Ráadásul a gyakornokok közül sokan nemcsak az egyetemen megszerzett ismeretekkel és nyelvtudással rendelkeznek, de az egyetemi évek során munkatapasztalatot is szereztek, képesek önállóan, vagy egy szervezet tagjaként dolgozni.

A tüntetés szervezői elismerik, hogy a gyakornok még így sem számít teljes értékű munkavállalónak, és a gyakornoki időszak elsősorban azt a célt szolgálja, hogy pályakezdők megtanulják a gyakorlatban is hasznosítani az egyetemen tanultakat. De arra is felhívják a figyelmet, hogy mindez sokszor megalázó körülmények között zajlik.

Ezt jelképezi a tüntetés szlogenje is: mikor ettél utoljára ebédre mást, mint egy szendvicset? A már idézett Balázs szerint "az egyetemen szerzett tudás hasznos, de nem minden esetben kell használni, főképp ha a gyakornokokat arra használják, hogy vizet töltögessenek, vagy utánuk vigyék az irodában felejtett rúzst az ülésterembe, mert csak így néznek ki jól az ezredik róluk készülő fénykép." A találgatások elkerülése végett az említett példa szintén egy magyar EP képviselőre vonatkozik.

Kép: Valentina Cala

Brüsszel ennek ellenére továbbra is vonzó az uniós-, vagy nemzetközi ügyekkel foglalkozó fiatal diplomásoknak, mert az önéletrajzban jól mutat a nemzetközi munkatapasztalat, a városban óriási a pezsgés, és könnyebb a későbbi elhelyezkedést segítő kapcsolatokat begyűjteni, mint bárhol máshol.

A lényeg sokak szerint a munkaidő végén kezdődik. Egy volt gyakornok szerint: "van, aki csak éjszaka látja Brüsszelt. Igaz, ilyenkor is kiválóan meg lehet ismerni az egyébként nem túlzottan pezsgő várost. Én a brüsszeli tartózkodás kezdetekor a buli-kirándulás-buli-kirándulás-buli-végkimerülés utat választottam."

A fizetés nélküli, vagy a megélhetési költségeknél kevesebb fizetést nyújtó gyakornoki lehetőségek azonban kontraszelekcióhoz vezetnek. Akinek a családja nem képes finanszírozni a gyakornokságot, az kiesik a rendszerből és eleve hátránnyal indul a munkaerőpiacon. Az sem ritka, hogy képzett, és tapasztalattal bíró fiatalok éveken át képtelenek kitörni a gyakornoki létből. A teljes munkaidős foglalkoztatás ugyanis drága, a gazdasági válság pedig Brüsszelbe is begyűrűzött.