Egyre több ukrán menekült keres munkát. Munka akad is bőven, de az ehhez szükséges papírokat hosszú és nehézkes folyamat megszerezni, miközben az állam nevetségesen alacsony segéllyel szúrja ki a menekültek szemét.
A menekült nők a kereskedelem, a szolgáltatások, a logisztika, az e-kereskedelem és az élelmiszeripar területén helyezkedhetnek el.
Egyből vezető beosztásban, bár egyelőre nem teljesen világos, hogy mi is lesz a dolga.
A futárkodás a legnépszerűbb ideiglenes munkahely és van, aki azt is el tudja képzelni, hogy részmunkaidőben tovább fog dolgozni, ha minden visszaáll a régi kerékvágásba.
Az ausztráliai pontozásos rendszerhez hasonló terveket dolgozott ki a brit kormány, ami az EU-s és nem EU-s országok polgáraira egyaránt vonatkozna. Aki más most ott van, annak törvényesen és életvitelszerűen le kell telepednie, ha maradni akar.
Úgy döntöttek, inkább ne változzon semmi.
Egyre többen vannak, akik szerint semmi értelme hetente öt napot dolgozni. Nemcsak a lelkünknek ártunk ezzel, de a gazdasági növekedést sem feltétlen segíti.
Az új törvény egy félmilliárd dolláros munkahely-teremtési programhoz illeszkedik, aminek a célja 100 ezer új munkahely teremtése, ennek a harmadát menekültekkel töltenék fel.
A kiadott tartózkodási engedélyek száma pedig 10 ezerrel nőtt 2017-hez képest.
Előterjesztése szerint egyetlen önkormányzati cég sem élhetne a törvényben rögzített 400 túlóra lehetőségével. Botka arra kéri a többi önkormányzatot, hogy hozzanak hasonló rendeleteket.
A szakszervezetek tiltakoznak az általuk csak rabszolgatörvénynek nevezett módosítás ellen, de Kósa szerint ez félreértés.
A brit kormányfő ismertette kormánya új bevándorláspolitikáját.
A brexit körüli bizonytalanság és a lassuló gazdasági növekedés miatt a munkavállalók számára kevésbé vonzó ország lett Nagy-Britannia.
Szakértők szerint a statisztikákban alulbecslik a külföldön dolgozók számát, így viszont a magyar fogyasztást is inkább hajtják az általuk hazautalt pénzek, mint az orbáni konjunktúra.
Azaz a Brexit napjáig. A londoni kormány tagad.