Egy tervezet lecsapott volna a feketefoglalkoztatásra, de az építőipari lobbi közbeszólt

Az eredeti szándékkal szemben mégsem kapnak a nyakukba brutális bírságot azok a cégek, amelyek színlelt szerződésekkel buknak le a munkaügyi ellenőrzéskor - írja az mfor.hu. Az eredeti terv szerint a be nem jelentett munkavállalók foglalkoztatása után a feketén kifizetett munkabér kétszerese, de legalább a minimálbér négyszerese lett volna a bírság. Ez a bírságtétel feleződött volna a kisebb cégek esetében, ahol legfeljebb 20 főt foglalkoztatnak, és lettek volna még enyhítő körülmények, a visszaesők azonban sokkal súlyosabb bírságokra számíthattak volna.

Ez azonban már tárgytalan, a törvényalkotási bizottság ugyanis egy módosítóval kivette a javaslat méregfogát. Indoklásként ehhez annyit fűztek, hogy a munkaügyi bírság módosítása nem időszerű.

A javaslat felhígítását minden bizonnyal az építőipari lobbi érte el, amit a legsúlyosabban érintettek volna az új szabályok. Az építőipari lobbi nagyon magas szinten van bekötve a kormányhoz, az építőipar a magyar GDP (és a GDP-növekedés) nagy százalékáért felel, és Mészáros Lőrincnek, valamint több fideszes oligarchának is építőipari cégei vannak. Ezek a cégek nagyon nagy részben túlárazott, állami és EU-s forrásból finanszírozott építkezéseken jeleskednek, és rengeteg közpénzt lehet rajtuk keresztül magánzsebekbe juttatni, közben még arra is mutogathat a kormány, hogy nő a GDP. Persze, hogyne nőne, minél jobban túláraznak egy közbeszerzést, annál jobban nő a GDP.

Az építőiparban az eredeti javaslat indoklása szerint is gyakori a feketefoglalkoztatás, ezért is lett volna szükség a komolyabb bírságokra.