Legálisan élnek tovább a halott nő sejtjei

Feliratkozás a Járvány hírlevélre

Minden hétköznap elküldjük, amit a járványról tudni érdemes. Iratkozz fel, és vigyázzunk egymásra!

Henrietta Lacks egy régi családi fényképen. A 31 éves korában elhunyt nő sejtjei számtalan tudományos áttörés részesei voltak.REUTERS/Lacks Family/Handout
  • Henrietta Lacks 1951-ben, 31 éves korában halt meg méhnyakrákban.
  • Az azóta eltelt 62 évben a testéből kimetszett sejteken 74 ezernél is több orvosi kutatást végeztek.
  • Ezek a kutatások segítettek tökéletesíteni a poliovakcinát, megérteni a méhnyakrák működését, de még az AIDS kezelését is.
  • De a sejtek kivételére nem kértek engedélyt a családtól, ami először 1973-ban értesült csak róla, hogy mi történik Lacks sejtjeivel.
  • Most, 62 év késéssel végre engedélyt kértek tőlük a sejtek felhasználásához.

Henrietta Lacksnek fogalma sem lehetett róla, hogy milyen különlegesek a sejtjei. Honnan is tudhatta volna. Halott volt. A szegény baltimore-i fekete nő 31 évesen halt meg méhnyakrákban.

Ki volt Henrietta Lacks?

  • Egy fekete dohánytermesztő Virginia déli részéről, aki 30 évesen méhnyakrákos lett.
  • A Johns Hopkins egyetem egyik orvosa a tudta nélkül mintát vett a tumorjából.
  • A szövetmintát leküldték a laborba, ahol évtizedek óta próbálkoztak a szövetek tenyésztésével, sikertelenül.
  • Ki tudja miért, Henrietta Lacks sejtjeit sikerült továbbtenyészteni.
  • Valamiért a sejtek sosem pusztultak el.

A kutatók szaporítani kezdték a különösen életképes sejteket, hogy kutatásokhoz használják. a HeLa sejtcsaládnak elnevezett sejtcsoport azóta kétszeresen túlélte Henrietta Lackset, és 74 ezernél is több orvosi kutatás tárgya lett világszerte.

Miért fontos ez?

  • A HeLa sejtek voltak az első, laborban tenyésztett halhatatlan emberi sejtek.
  • Nélkülük nem lehetett volna kifejleszteni a poliovakcinát.
  • Megjárták a világűrt, rajtuk tanulmányozták a gravitáció hiányának hatását az emberi sejtekre.
  • A klónozás, a géntérkép-készítés, de még a mesterséges megtermékenyítés kutatásában is nélkülözhetetlenek voltak.

Minderről Lacks túlélő családja mit sem tudott. Senki sem kérdezte őket, hogy hozzátartozójuk testét felajánlják-e kutatási célokra. Egészen 1973-ig, amikor egy kutató felfedezte, hogy egy csomó másik szövetminta, például prosztatasejtek is genetikailag a HeLa családba tartoznak. Ami, lássuk be, furcsa. Henrietta Lacks nő volt, hogyan lehetnének prosztatasejtjei? Kiderült, hogy a rendkívül életképes HeLa sejtek akár porszemcséken megtapadva, a labor levegőjén át utazva képesek beszennyezni más tenyészeteket is.

Ekkor vérmintát kértek a családtól, hogy azonosíthassák, melyek a valódi HeLa-sejtek, és melyek a szennyezett minták. Lacks maga is nagyon szegény volt, családja se jutott előrébb. Így amikor három elemit végzett férjét felhívták, ő az egészből csak annyit értett meg, hogy a neje valamilyen laborokban életben van, és hogy most az orvosok arra kíváncsiak, hogy a gyerekei nem rákosak-e. De az orvosok nem tudtak a félreértésről. És továbbra sem kértek konkrét engedélyt a sejtek kutatási felhasználására.

Lacks történetére Rebecca Skloot figyelt fel, aki 2010-ben nagysikerű könyvet írt "Henrietta Lacks halhatatlan élete" címen. Skloot orvosetikai problémák sorát is felvetette.

Ezek idén újra előtérbe kerültek. Márciusban az Európai Molekuláris Biológia Laboratórium publikálta a HeLa sejtek egy ágának teljes genomját. És ugyanerre készült a Washingtoni Egyetem is. Ezt a kutatást az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) szponzorálta - és ennek még lesz jelentősége.

A HeLa genom feltérképezése már személyiségi jogi problémákat is felvet. A nyilvánosan hozzáférhető genomból akár Lacks túlélő rokonairól is következtetéseket lehetne levonni.

A történet végül happy enddel zárult. A NIH a nyáron megállapodott a családdal, hogy létrehozzák a HeLa Genom Adathozzáférési Munkacsoportot, melynek Lacks két rokona is tagja lesz, és amely engedélyezi és felügyeli a sejteken végzett kutatásokat. A megállapodás alapján a család nem részesedik a kutatások eredményeként létrejött kereskedelmi termékek hasznából.

A megállapodás után az európai és a washingtoni kutatók is publikálhatták tanulmányaikat a HeLa genomról.

Via The Atlantic Wire, New York Times, Smithonian Magazine

444 MAKRO a Kör tagjainak

A 2018‑as választások titkos tárgyalásainak története.

Megnézem
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.