Henrietta Lacksnek fogalma sem lehetett róla, hogy milyen különlegesek a sejtjei. Honnan is tudhatta volna. Halott volt. A szegény baltimore-i fekete nő 31 évesen halt meg méhnyakrákban.
A kutatók szaporítani kezdték a különösen életképes sejteket, hogy kutatásokhoz használják. a HeLa sejtcsaládnak elnevezett sejtcsoport azóta kétszeresen túlélte Henrietta Lackset, és 74 ezernél is több orvosi kutatás tárgya lett világszerte.
Minderről Lacks túlélő családja mit sem tudott. Senki sem kérdezte őket, hogy hozzátartozójuk testét felajánlják-e kutatási célokra. Egészen 1973-ig, amikor egy kutató felfedezte, hogy egy csomó másik szövetminta, például prosztatasejtek is genetikailag a HeLa családba tartoznak. Ami, lássuk be, furcsa. Henrietta Lacks nő volt, hogyan lehetnének prosztatasejtjei? Kiderült, hogy a rendkívül életképes HeLa sejtek akár porszemcséken megtapadva, a labor levegőjén át utazva képesek beszennyezni más tenyészeteket is.
Ekkor vérmintát kértek a családtól, hogy azonosíthassák, melyek a valódi HeLa-sejtek, és melyek a szennyezett minták. Lacks maga is nagyon szegény volt, családja se jutott előrébb. Így amikor három elemit végzett férjét felhívták, ő az egészből csak annyit értett meg, hogy a neje valamilyen laborokban életben van, és hogy most az orvosok arra kíváncsiak, hogy a gyerekei nem rákosak-e. De az orvosok nem tudtak a félreértésről. És továbbra sem kértek konkrét engedélyt a sejtek kutatási felhasználására.
Lacks történetére Rebecca Skloot figyelt fel, aki 2010-ben nagysikerű könyvet írt "Henrietta Lacks halhatatlan élete" címen. Skloot orvosetikai problémák sorát is felvetette.
Ezek idén újra előtérbe kerültek. Márciusban az Európai Molekuláris Biológia Laboratórium publikálta a HeLa sejtek egy ágának teljes genomját. És ugyanerre készült a Washingtoni Egyetem is. Ezt a kutatást az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) szponzorálta - és ennek még lesz jelentősége.
A HeLa genom feltérképezése már személyiségi jogi problémákat is felvet. A nyilvánosan hozzáférhető genomból akár Lacks túlélő rokonairól is következtetéseket lehetne levonni.
A történet végül happy enddel zárult. A NIH a nyáron megállapodott a családdal, hogy létrehozzák a HeLa Genom Adathozzáférési Munkacsoportot, melynek Lacks két rokona is tagja lesz, és amely engedélyezi és felügyeli a sejteken végzett kutatásokat. A megállapodás alapján a család nem részesedik a kutatások eredményeként létrejött kereskedelmi termékek hasznából.
A megállapodás után az európai és a washingtoni kutatók is publikálhatták tanulmányaikat a HeLa genomról.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.