• Otto Witte öt nap alatt háremet rendelt, és háborút indított.
• Csakhogy ebből egy szó sem igaz, de még a Time is bevette.
• Egy német herceg viszont tényleg albán király lett.
• Egy magyar tudós pedig majdnem.

Van egy 1997-es film, az Amikor a farok csóválja, amiben Robert De Niro és Dustin Hoffman játszik. Arról szól, hogy az amerikai elnök szexbotrányba keveredik, ezért egy spindoktor és egy hollywoodi producer kitalál egy még nagyobb botrányt, hogy elterelje a figyelmet: az USA háborúba megy Albánia ellen. Az egészet greenboxban forgatják le, mégis bejön a trükk.Na, a valóságban tényleg történt egy hasonlóan vicces csalás Albániával kapcsolatban, amikor Otto Witte, egy 1872-ben Düsseldorfban született cirkuszi akrobata Háry János és Don Quijote nyomában tömegekkel hitette el, hogy I. Ottó néven öt napra Albánia királya lett.

Witte verziója

Miután Albánia 1912-ben független lett az Oszmán Birodalomtól, a muszlim albánok egy csoportja felajánlotta a trónt a szultán unokaöccsének, Halim ed-Dinnek. Witte, aki akkor a török hadsereg tisztje volt, szinte teljesen úgy nézett ki, mint ed-Din, ezért egy barátjával Max Schlepsiggel, aki egy kardnyelő artista volt, Albánia akkori fővárosába, Durrësba utazott.Itt sikerült átvernie a helyi csapatokat, és 1913. augusztus 13-án királlyá koronázták. Az új király a következő öt napot nem töltötte tétlenül: háremet rendelt magának, majd hadat üzent Montenegrónak. Augusztus 18-án lelepleződött, de a háreme segített neki, hogy Schlepsiggel és a királyi kincstár egy részével megszökhessen a palotából, és elhagyhassa Albániát.Ezután, amíg élt, a személyi igazolványán a foglalkozásnál az állt, hogy „cirkuszigazgató” és „Albánia volt királya”. Witte napra pontosan 45 évvel az állítólagos koronázása után, 1958. augusztus 13-án halt meg. A sírkövére is rávésték, hogy Albánia uralkodója volt.Sok újság és magazin tényként írt arról, hogy Albánia királya volt, és a halála után néhány nappal még a Time is így tett. Wittéről Harry Turtledove írt regényt (Every Inch a King) 2005-ben.Witte igazi cirkuszi ember volt (állítólag 8 évesen lépett fel először oroszlánidomárként), és kényszeres hazudozó, így a sztorija sok sebből vérzik.

Nem valószínű

Először is a hasonmása, Halim ed-Din nem létezett, és 1913-ban már a szultán sem II. Abdul-Hamid volt, hanem annak öccse, V. Mehmed. Abdul-Hamidnak ugyan volt egy fia, akinek felajánlották a trónt 1914-ben, de Burhan ed-Din azt nem fogadta el. Otto WitteAz is árulkodó, hogy Witte eredetileg úgy mesélte, hogy 1913 februárján szökött meg, de akkor Albánia még mindig szerb megszállás alatt volt, így később Witte is augusztust mondott.A hatóságok is csak művészi szabadság miatt engedték ráírni a személyi igazolványára, hogy király volt, hiszen ezzel a meséjével lett híres.Wittének más kitalált történetei is voltak, például, hogy Németországban alapított egy pártot, amivel 1925-ben az első fordulóban 25 ezer szavazatot szerzett 230 ezerrel szemben, de végül visszalépett Paul von Hindenburg javára. Ez persze nincs feljegyezve sehol.Wittének az ötletet talán egy 1894-es, több híres filmben feldolgozott regény, a Zenda foglya adta, amiben a képzeletbeli Ruritánia királyát a koronázás napján megmérgezik, ezért egy épp vakációzó brit úriembert koronáznak meg helyette.De még valószínűbb, hogy Witte a kitalált történethez a valóságból merített ötletet.

Az igazi király

Valószínűleg a névhasonlóság miatt is Wilhelm zu Wied német herceg inspirálta, akit a nagyhatalmak 1914-ben megtettek az albán alkotmányos monarchia királyává. I. Vilmos albán király és a felesége, Sophie (Fotó: Wikipedia)Hamar kiderült, hogy a herceg alkalmatlan a szerepre, csak fél évig bírta a trónon, a nyomorgó albánok fellázadtak, és Montenegró is betámadt, így I. Vilmos, aki közben csak a palotájában bulizott, szeptemberben elmenekült.Az 1918-as párizsi békekonferenciáig próbált visszakerülni a trónra, de senki sem állt a terve mellé.

Otto Witte < Nopcsa Ferenc

A német csalóval ellentétben egy magyar tudós tényleg közel került az albán trónhoz. Ifj. Nopcsa Ferenc dinoszauruszkutató diplomataként, majd gerillaként látta a független Albánia alakulását. Nopcsa Ferenc albán harci öltözetben (Fotó: Wikipedia)Kémkedett a Monarchiának, motorral bejárta Olaszországot, majd 1933-ban megölte az albán titkárát, aki a szeretője volt, és magával is végzett.