Az internetet folyamatosan lehallgatják. Terrorveszélyre hivatkozva szívatnak olyan polgárokat, akiknek látványosan semmi köze nincs a terroristákhoz. A digitális privátszféra gyakorlatilag megszűnt, és bármi, amit az interneten csinálunk, folyamatosan követhető. Aztán jön valaki és kiborítja a bilit: feltesz több százezer titkos dokumentumot a netre, amibol az egész lehallgatáspara kiderül. Teljesen úgy hangzik, mint Edward Snowden története, pedig nem az. Cory Doctorow ugyanis előre megírta az egészet.

Doctorow könyve, a Homeland 2013 februárjában jelent meg, hónapokkal azelőtt, hogy Edward Snowden kiszivárogtatta volna az NSA internetes lehallgatásait. Julian Assange és a Wikileaks viszont nyilván hatással volt rá, annyira, hogy még bele is írta a könyvbe. De a legmeglepőbb az, hogy Snowden előtt az Echelon-tanúkon és a HAARP-dilinyósokon kívül senki nem gondolta, hogy az USA tényleg ilyen erőkkel figyeli meg az internetet. Ezt a könyvet viszont pont akkor sikerült megírni a témáról, amikor az egész kiderült.

A történet a Little Brotherrel, Doctorow eddigi legsikeresebb könyvével kezdődik. Az volt Doctorow első fiatal felnőtteknek szóló könyve (young adults).  A regény a 9/11 utáni Amerika problémáit dolgozza fel. Valakik felrobbantanak egy hidat San Franciscóban, több ezren meghalnak, amire a kormány azzal reagál, hogy a terrorizmus elleni közdelemre hivatkozva erőteljesen belelép az emberek privátszférájába.

Homeland

Ez a könyv még inkább a Patriot Act utáni Amerikáról szól, a folytatás, a Homeland viszont már napjainkról. 12 évvel a WTC elleni támadás után a kormányok minden eddiginél jobban belelátnak abba, amit az interneten csinálunk. Ez pedig azért probléma, mert gyakorlatilag mindent az interneten csinálunk.

A főszereplő Marcus Yallow most 19 éves. A cypherpunk szubkultúrában már viszonylag ismert, miután a Little Brotherben használt Xboxokból kiépített egy titkosított rendszert, ami segített gyülekezni azoknak, akik nem támogatták, hogy az állam bűnözőnek nézi őket, mert nem akarják megosztani vele a magánéletüket.

A főszereplő rendes San Franciscó-i fiatal, enyhén hippi szülőkkel. Szabadidejében biztonságos laptopokat épít magának, a csajával lóg és a 3D-nyomtatóját bütykölgeti. Meg persze állást keres, mert a válság után a szülei elvesztették a sajátjukat, ő pedig nem tudta tovább fizetni az egyetemi tandíjat. Ráadásul időnként még mindig előjönnek belőle az emlékek, amikor korábban a nemzetbiztonság elrabolta, és fullasztással próbálta meg beismertetni vele, hogy valami rosszat csinált.

Marcus épp a Burning Manen csapatja, amikor belefut volt hírszerző ismerősébe, aki hozzávág egy pendrive-ot, amin 800 ezer titkos nemzetbiztonsági dokumentum van. Mindegyik olyan, amitől bármilyen jóérzésű ember kiborulna. Amikor ezt az ismerőst elrabolják, Marcusnak minél több emberhez el kell juttatnia a dokumentumokat. Ez viszont nem olyan egyszerű, mert egy titkosszolgálatokkal szerződő magáncég nagyon nem szeretné, ha az egész kiderülne.

When in trouble or in doubt

Ráadásul Marcus végre talált magának valami munkát a válság után pangó amerikai gazdaságban. Nem is akármilyet, egy független és szimpatikus szenátorjelölt techno-nindzsája lett (értsd: rendszergazda). Marcus-nak muszáj felhívnia a régi barátait, akikkel még a Little Brother idején került bajba.

Nem egyszerű egyensúlyozni az új és izgalmas munka, és a folyamatos stressz között a szivárogtatások miatt. Marcus életfilozófiája, a "when in trouble or in doubt, run in circles scream and shout" nem is mindig működik. Valami tervet kell tehát találnia, hogy ússzon meg mindent: lerázni magáról a megszállott volt titkosszolgát, aki korábban megkínozta, és megtartania az állását Kalifornia legszimpatikusabb szenátorjelöltje mellett.

A legjobb az egészben, hogy Doctorow annak ellenére sem idegesítő, hogy kommunista. Illetve ő nem gondolja magát annak. Amikor a Wall Street Journal megkérdezte, hogy az-e, a kommunisták legősibb viccével ütötte el a kérdést: "A marxisták és a kapitalisták abban egyetértenek, hogy a gazdaság fontos. A többi részletkérdés." Egy ilyen mondat után elég nehéz lenne valakit komolyan venni, de szerencsére Doctorownak van egy csomó más mániája, ami szimpatikussá teszi.

Wil Wheaton mellett ő a mai nörd popkultúra legnagyobb és legismertebb istene. Megalapította az internet egyik legrégibb és legjobb blogját, a BoingBoingot, dolgozott az internetes privátszféráért harcoló Electronic Frontier Foundationnél, és 17 éves kora óta folyamatosan ír. A legsikeresebb regénye, a Little Brother pont a Homeland előzménye volt.

Ingyen van.

Az egyik szimpatikus mániája pont a szerzői jogokkal kapcsolatos. A második könyve óta mindent Creative Commmons licenc alatt ad ki. A digitális példányokat ingyen rakja fel a netre, bízva abban, hogy akinek fontos, az úgyis megveszi a fizikai példányt is. Ez egyébként egy áthidaló, de sokkal realistább hozzáállás, mint a nagy kiadók tiltakozása, hiszen - hiába a gigapedia szomorú vége - a digitális példányokat tényleg csak az nem tudja ingyen letölteni, aki nem akarja.

Doctorow minden mániáját beleírja a könyvbe. Megteremti a tökéletes politikust és a legjobb barátnőt, amit csak egy 19 éves nörd kívánhat. Néha persze olyan ettől a szöveg, mintha hosszú újságcikkek köré írt volna egy regényt. A Burning Manen például elmagyarázza, hogyan kell jó cold brew kávét csinálni, és hogyan rakjunk össze olcsón egy 3D-nyomtatót.

Az internetes privacy valós, vagy kitalált eszközeivel már a Little Brother is tele volt, de itt még mélyebben megy bele a TOR, az Ipredator, a darknet, a ParanoidLinux és más cypherpunk eszközök témájába. Viszont megvan az a tök jó képessége is, hogy teljesen érthetően magyarázza el, hogyan működnek ezek a dolgok.

Doctorow néha eléggé didaktikus, de talán azzal van a legkisebb baj, ha a célközönséget, a 17-20 éves fiatalokat arra neveli valaki, hogy ne bízzon meg semmilyen hatalomban, ami ellen nem tud védekezni. Igazából meggondoltam magam, az egész pont attól jó, hogy a hosszú és érdekes újságcikkek közé sikerült egy néha túl hippi, de nagyon igzalmas történetet írni.

A Little Brothert innen lehet letölteni.

A Homelandet innen lehet letölteni.