A befogadóállomásokon és a közösségi szállásokon elhelyezett külföldiek semmilyen kriminális veszélyt nem jelentenek, sőt a helyi lakosság szubjektív biztonságérzete sem romlott. A tanács kommunikációs igazgatója, Garamvölgyi László szerint au utóbbi időben áttekintették a menekültügyi és migrációs helyzetet, és arra jutottak, hogy a menekültekről számos hamis információ keringett, mára a helyiek viszont inkább a saját tapasztalataiknak hisznek.

Garamvölgyi kitért arra is, hogy hasonló idegenkedés a

a nyugati világban is megjelent, annak ellenére, hogy több európai állam korábban gyarmattartó volt, így az ottani lakosság akár már évszázadok óta ismerheti az idegen kultúrákat, megszokhatta a külföldiek jelenlétét.

A bűnmegelőzési tanács két dologra fog a jövőben koncentrálni. Egyrészt erőteljesen kommunikálni fogják a más kultúrák lényegét, valamint cél marad a tévhitek eloszlatása, és az integrációs program elősegítése.

Még idén reprezentatív közvélemény-kutatást is rendeznek, a szerzett javaslatokat pedig stratégiába építik majd.

Garamvölgyi szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy egyre toleránsabbak a magyarok a bevándorlókkal szemben, emögött az lehet, hogy Debrecenben, Bicskén, Vámosszabadin, Balassagyarmaton és Nagyfán megjelenésük nem okozta a közbiztonság romlását, és a külföldiek igyekeztek is beilleszkedni. (MTI)

Bár a tanács észrevételei némi bizakodásra adhatnak okot, azért Magyarország még mindig nem egy álomország a hazájukból elmenekülni kényszerülő emberek számára, erről itt írtunk részletesebben.