A Wikipedia megmondja a jövőt

  • Mitől függ, hogy sikeres lesz-e egy film?
  • Hát attól, hogy mennyire jó, milyenek a színészek, mennyire látványos…
  • Persze, látvány meg színészek! Barlangban születtél?
  • Magyar tudósok bebizonyították, hogy egy film Wikipedia-oldaláról pontosan meg lehet mondani, hogy sikeres lesz-e egy film. Vagy nagyjából pontosan.
  • Science, bitch!

A modellt Kertész János magyar fizikus és hálózatkutató, a CEU professzora dolgozta ki az Oxford Universityn és a Budapesti Műszaki Egyetemen dolgozó társaival, Taha Yasserivel és Mestyán Mártonnal. És nem, ez egyáltalán nem vicc, az erről szóló tanulmány a PLOS ONE tudományos szaklapban is megjelent.

Buzz --> $

A módszer szerint egy film Wikipedia-oldala körüli aktivitás alapján elég nagy pontossággal meg lehet becsülni, hogy mekkora bevételt fog hozni az első hétvégén. A figyelembe vett adatok között ott van például az oldal látogatottsága, a szerkesztések száma, a változások száma egy bejegyzésnél. Vagyis

az online buzz.

Kertész János a CEU-n. Fotó. Botos Tamás

A tanulmányhoz 392 film adatait vették alapul 2009 és 2010 között (például a Toy Story 3-at, a Vasember 2-t vagy az Inceptiont). A forrást az angol nyelvű Wikipedia és az amerikai bevételi adatok jelentik. Ezek alapján pedig 85 százalék körüli pontossággal meg lehetett mondani, hogy egy sikeres film mekkora bevételt hoz az első hétvégén.

Nem ez az első hasonló projekt, korábban például a Twitter-aktivitás alapján is próbálták már előrejelezni a mozisikereket. Kertész azonban arra jutott, a Wikipedia azért ad pontosabb eredményt, mert hosszabb ciklusokat lehet itt megvizsgálni. A Twitteren általában felpörög egy téma egy-egy napra, amikor kijön valami hír egy filmmel kapcsolatban. A Wikipedia-oldalaknak viszont hosszabb az életciklusa, jóval a bemutató előtt elkezdik szerkeszteni, és gyakran változik, ha elég nagy a pörgés a film körül.

Az első hétvége

Hasonlóan jó forrást jelentenének a Google keresési adatai. Ezek azonban, olyan mélységben, ahogy Kertész vizsgálta ezeket, nem nyilvánosak, ellentétben a Wikipediával, ahol mindezek az adatok szabadon hozzáférhetőek.

A módszernek pedig vannak korlátai is. Először is, az eredmény csak az első hétvégi bevételt veszi figyelembe. Ez általában elég jól jelzi a teljes sikert. Így viszont szükségszerűen kimaradnak ebből a szórásból azok a filmek, amik később lesznek sikeresek. Vagy a kis kultfilmek befutását nem tudja előrejelezni a modell.

Minden bukás más

A másik fontos korlát, hogy a bukásokat nem igazán tudja jól belőni ez a módszer. Hogy ez miért van? Kertész az Anna Kareninát idézi.

A boldog családok mind hasonlók egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az.

Valahogy így van ez a megbukott filmekkel is. Az első hétvégén sikeres filmek általában viszonylag hasonló sémát követnek. Annak viszont nagyon sokféle oka és mintázata lehet, miért bukik meg egy film.

A függőleges tengelyen a tényleges, a vízszintesen az előrejelzett bevétel szerepel. Forrás: PLOS ONE

Itt jött volna az a rész, ami nyilván mindenkit a legjobban érdekel. A gyakorlat, ami a mestert teszi, a puding és az ő próbája, vagyis

soroljuk a filmeket, és várjuk Kertésztől, hogy mondja meg, mekkora bevételt fog hozni.

Nem a matek az új benne

Erre sajnos nincs válasz. A projekt már lezárult, újabb filmeket most épp nem vizsgálnak. A tanulmány megjelenése a PLOS ONE-ban csak azért húzódott mostanáig, mert a bírálóknak kétségeik voltak. Azt mondták, a modellhez alkalmazott matematikai módszerek nem újak. Ezt Kertész el is ismerte, de sikerült meggyőznie a bizottságot, hogy az egész tanulmány ezzel együtt is újszerű.

kerteszjanos7

A másik fontos felmerülő kérdés, hogy tulajdonképpen

mire jó az egész?

Ha valaki mondjuk filmproducer, talán nem nehéz kitalálni a választ. Kertész el is mesél egy anekdotát, ami szerint az említett twitteres módszert kidolgozó Bernardo Hubermant felhívta a Warner Brothers egyik vezetője, hogy megtudja a módszer titkát. Mivel a pontos számítást nem tudta telefonon elmagyarázni, a producer csalódottan tette le a telefont. Az érdeklődés azért így is világos volt.

Erős és gyenge kötések

Ami viszont egy hálózatkutató szempontjából ennél is érdekesebb, az a társadalom és az internet, és az, hogy az onlne aktivitás hogyan képezi le a tényleges folyamatokat.

Kertész korábban is foglalkozott hasonlókkal - részt vett például abban a kutatásban, ami a szociológia egyik fontos tételének számító Granovetter-hipotézisról állapította meg, hogy telefonos kapcsolatok vizsgálatával is igazolható. Vagyis, hogy a társadalomban a közösségek erős, sokirányú kapcsolatokkal kötődnek egymáshoz, és ezeket a közösségeket gyengébb kapcsolatok fűzik össze.

Azóta ezeket kiterjesztette az online közösségekre, most például a Skype-ot vizsgálja.

Aztán lehet, hogy egyszer őt is felhívja valaki a Warnertől.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;