Nem azért lesz Orbán Viktor 2014-ben újra miniszterelnök, mert Bajnai Gordon és Mesterházy Attila ezen a nyáron nem egyeztek meg, hogy melyikük legyen az egységes baloldali miniszterelnök-jelölt. (Persze lehet, hogy nem a Fidesz nyer tavasszal, de a kormánypárt vereségének most kisebb az esélye, mint hogy kijussunk a brazíliai foci vébére.)

Pont a papírforma miatt most az egységes vezetésű baloldalnak nincs sok értelme.

Nincs értelme a két jelentkező személy szempontjából:

Ha veszít, rögtön ráfogják, hogy azért történt, mert nem engedte a másikat előre. Ez Bajnainak lett volna nagyobb csapda: ha elvállalja az MSZP dominálta lista vezetését, akkor ellenzékből már nem sokra mehet. Előbb magára húzza a kampány alatt a kormányoldal összes támadását, aztán hátország felé neki kellene elvinnie a balhét.

Ha Mesterházy lett volna a közös jelölt, és vele vesztenek, akkor ő sem került volna könnyű helyzetbe, viszont legalább az ő emberei adnák az ellenzék többségét. Az ugyanis jól látszik, hogy a jelenlegi erőviszonyok alapján lehetett volna csak megegyezni a listás helyek elosztásáról. Ahogy ez történt az egyéni jelöltek esetében is: kétharmad az MSZP-nek, egyharmad az Együttnek. Nyilván a közös listán is így osztozkodtak volna. Vagyis Mesterházynak saját emberei előtt kellett volna elszámolnia a vereséggel, ami legalább az esélyét megadta volna politikai túlélésének.

Bár a vita úgy nézett ki, hogy van két ember, aki nagyon akarja a vezér szerepét, és egyik sem hajlandó hátralépni, valójában most az a helyzet, hogy egy vesztésre álló csatához kellett volna hadvezért választani. Nem olyan vonzó ez a szerep, aki fél évnél tovább gondolkodik előre, az olyan nagyon nem akarhatta. Ettől még persze akarhatták.

Nincs értelme a tábor bővítése szempontjából:

Minden nyilvános közvélemény-kutatás szerint a két pártnak együtt sincs annyi támogatója, mint  a Fidesznek. Sok azonban (kb. 50%) a pártot megnevezni nem tudó. Itt két elmélet feszült egymásnak: az egyik szerint ha végre összefognak, lesz közös miniszterelnök-jelölt, akkor az majd húzza a népet, hogy lám, van egy nagy csapat, be lehet állni. A másik elmélet szerint minél többféle az ellenzéki oldal, annál több embert szívhat fel, mert akinek nem tetszik az egyetlen vezető pofája, az még beállhat a másik mögé. A Demokrácia és Dilemma Intézet szerint az utóbbi elmélet a reálisabb.

Az MSZP hiába sokkal erősebb a biztos szavazók között, a bizonytalanok között nagyobb az elutasítottsága is. Pláne, ha figyelembe vesszük, hogy volnának még jelentkezők a népfrontba. Mit lehet kezdeni például Gyurcsány Ferenc jó százezer hívével? Kapott volna Gyurcsány befutó helyet a közös listán? Hozhatott volna annyit, mint amennyit eltántorít a bizonytalanok közül? Az LMP-től Bajnaihoz vitt szavazók (másik százezer fő kb.) szavaznának egy Mesterházy-Bajnai-Gyurcsány-Karácsony listára?

Az a megállapodás, hogy a választáson erősebb adhatja győzelem esetén a miniszterelnök-jelöltet, érdekes kompromisszum most. Jobb az MSZP-nek, mert ők a nagyobbak, sok bizonytalan pedig szeret az erősebbhez húzni, legyen már meg a győzelmi élménye a végén. Jó viszont az Együttnek is: Bajnai azt állítja magáról, hogy többen tartják alkalmasnak kormányfőnek, vagyis átcsábíthat magához bizonytalanokat, és olyanokat is, akiknek végső soron mindegy, hogy MSZP vagy Együtt, de inkább Bajnai mint Mesterházy.

Nincs értelme az időzítés szempontjából:

Egyáltalán nem látszik, hogy kivel tudna nyerni most a baloldal, mert az látszik, hogy egyikükkel sem tudna. Viszont bőven van még idő. Ha kiderülne, hogy az egyikkel van esélyük, akkor még jövő februárban is eldönthetik, hogy ki legyen a közös jelölt. Ha most van már közös jelölt, aligha volna mód már változtatni. Az egyéni jelöltekről viszont most kellett dönteni, mert őket fel kell építeni, és a belső rivalizálás a jobb körzetekért szintén nem szül jó vért a pártokon belül.

Nincs értelme Bajnai szempontjából:

Ha marad a papírforma, akkor a mostani rendszer inkább Bajnainak lesz jó. Nemcsak azért, mert így nem lesz egy szocialista többségű ellenzék külsős és bukott vezére, ahonnan nehéz felállni. Vagy egy bukott MSZP-lista másodhegedűse.

Ha komolyan gondolja, hogy pártot épít, akkor lesz 2018-ig ideje parlamenti ellenzékiként felépítenie ezt a szervezetet. Egyelőre komoly népszerűséggel bíró ember rajta kívül nincs a pártjában, vagyis ha ő bukik, akkor bukik a párt is. Ha viszont a negyedik helyen befutó (Fidesz, MSZP, Jobbik, Együtt sorrendet mutatnak most a felmérések) párt vezetőjeként ül majd kis frakciójával a parlamentben, akkor lesz még négy évük bizonyítani.

Nincs értelme Mesterházy szempontjából:

Mesterházy sikertörténetnek is eladhatja az elmúlt három évét: megállította az MSZP népszerűségvesztését, kiszorította az erősen vitatott megítélésű Gyurcsány Ferencet a pártból, stabilan második helyen tartja az MSZP-t. Ha az összefogás nem mutat esélyt a biztos győzelemre, akkor minek engedjen hatalmából? Minek engedjen előre bárkit, vagy minek hallgassa a tarkójának lihegő kioktatást?

De nem volt értelme az eddigi nagyotmondásnak sem:

A mostani cirkusszal nem a megállapodás hiánya a fő baj, hanem hogy rosszul építették fel. Most sikerként mutogatni ezt felettébb kínos. Hiszen Bajnai azt szajkózta közel egy évig, hogy mindenáron össze kell fogni, és aztán Mesterházy is rászállt erre a szövegre. Innen nézve ez bukás, hiszen a terv nem sikerült. Bajnai nagyon elbízta magát, azt hitte, ha kiáll, akkora lesz a támogatottsága, hogy az MSZP a lábai elé hever. De nem így történt.

Az is baj ezzel a cirkusszal, hogy hasonló bohózat elemei kerülnek elő, mint 2009 március végén, amikor az MSZP és az SZDSZ kétségbeesve keresték Gyurcsány Ferenc utódját. A szivárogtatásokról szóló szivárogtatások (Bajnai stábja a háta mögött szólt az ATV-nek, az MSZP tárgyalóinak nincs is felhatalmazása, stb.) nem az erős politikusok illúzióját keltik az emberekben. Hanem a csetlő-botló társaságét.

Most egyik sem kell

Orbán Viktor azért áll győzelemre, mert a bizonytalanok számára senki sem vonzó. A teljes népességre vetítve a Fidesz erős, de nem legyőzhetetlen. Nagyon sok a választani nem tudó ember. Az MSZP három, az Együtt egy éve nem tudta megragadni a figyelmüket. Csak attól, hogy összeborulnak, ez nem fog megvalósulni. Ha viszont két helyen gondolkoznak tovább a megoldáson, akkor elvben kétszer akkora az esély, hogy valahol kitaláljanak valamit.

Egyelőre a rezsicsökkentés volt a legjobb ötlet, de az a másik oldalon merült fel. Márciusban a Fidesz a teljes népességre vetítve 6 százalékot javított az első rezsicsökkentéssel, kormányzó párt ilyet ezelőtt soha nem csinált. És ezt azóta tartja is.

A Fideszben most már nem a választás megnyerése a feladat, hanem a kétharmad megtartása. Ilyen helyzetben nem annyira fontos, hogy hány miniszterelnök-jelöltje van az ellenzéknek.