Elkészült az EU bíróságának első értékelése a hipermarketeket sújtó magyar különadóról. Úgy tűnik, hogy nem látják, hogy a külföldi tulajdonosokat diszkrimináció érné, de bújtatott ÁFA-emelés miatt még lehet baj belőle.

A Hervis nevű osztrák kereskedelmi lánc eredetiteg magyar bíróságon támadta meg a kiskereskedelmi különadót, vagyis azt a 2010-ben kivetett válságadót, ami az 500 millió forint árbevétel feletti láncokat sújtja. (A legnagyobb magyar befizetője ennek az adónak a brit Tesco, innen a cím.) A Hervis arra panaszkodott, hogy a külföldi láncokat diszkriminálja az adó, mert a franchise rendszerben működő láncokat nem érinti a fizetési kötelezettség. Leegyszerűsítve: a CBA megúszta, a külföldi multik pedig nem.

A magyar bíróság a luxemburgi EU-bírásghoz fordult, hogy segítsen dönteni. Luxembrurgban még nincs ítélet, de csütörtökre elkészült az üggyel megbízott főtanácsnok jelentése. Az ő véleményét nem kötelező a bíróságnak figyelembe vennie az ítéletkor, de sokat számít. Amolyan szakértői vélemény ez. A rendes ítélet még idén meglehet.

A főtanácsnok szerint a Hervis eredeti panasza nem helytálló. Abból, hogy tulajdonosi szerkezet szerint megkülönböztetik az adóalanyokat, még nem következik, hogy a tulajdonos nemzetisége szerint diszkriminálna a magyar kormány. Szerinte joga volt a magyar kormánynak a franchise rendszerű boltoktól nem szedni, az egy tulajdonban lévőktől pedig szedni adót.

Viszont talált más problémát a főtanácsnok: elképzelhetőnek tartja, hogy a magyar szabályozás az EU ÁFA szabályait sérti. Ugyanis a kereskedelmi forgalom arányában kivetett adó bújtatott ÁFA-nak is értelmezhető szerinte, márpedig az ÁFA kivetését az EU szabályozza. (bruxinfo)