A szombaton újra erőset nyilatkozó Matolcsy György jegybankelnök és Balog Ádám alelnök a Magyar Nemzeti Bank épületében reggelizett a hazai vezető kereskedelmi bankok elnökeivel, például Csányi Sándor OTP-elnökkel (tablettel) és Spéder Zoltán FHB-elnökkel (zöld mappával).

A bankrendszer tagjai sikerként könyvelik el a növekedési hitelprogramot és szeretnék folytatni – mondta Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke a bankárreggeli után. Patai szerint a megbeszélésen a növekedési hitelprogram tapasztalatait összegezték, de a devizahitelekről nem volt szó, csak pár mondatot váltottak a témában. Matolcsy azt mondta, hogy a kormány álláspontjának ismeretében fogja saját véleményét kialakítani.

Kérdésre válaszolva Patai Mihály megismételte a bankszövetség álláspontját, amely szerint közösen kell állni a devizahitelesek megsegítésének költségeit, a bankok már eddig is vállalták, hogy arányosan nagyobb szerepet vállalnak, mint a másik két szereplő, az adósok és a kormány.

A bankszövetség augusztus végén kétféle változatot tett le a kormány asztalára, amit most is tartanak, de dolgoznak egy harmadikon, jövő hétfőn pedig újra összeül a bankszövetség elnöksége, ahol átgondolják ezt is – mondta Patai, aki szerint nem lehet több ezer milliárd forintot átváltani svájci frankra vagy euróra a nemzeti bank támogatása nélkül. Ha minden bank úgy döntene, hogy átváltja forintra a svájci frank hiteleket, akkor óriási kereslet keletkezne a svájci frank iránt. Szerinte 12 milliárd svájci frankra, több ezer milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy ezt a programot végigcsinálják. Ezzel napokon belül szétvernék a forint árfolyamát, ez mindeninek rossz lenne, a forint árfolyama beláthatatlanul elromlana, ennek pedig direkt hatása lenne az árakra.

A bankszövetségben hétfőn komoly vitát folytattak a devizahitelekkel kapcsolatban, és bár ismerik az erőviszonyokat, a november 1-i ultimátumot a mostani formában nem tudják elfogadni, mert a bankrendszer, a bankok nem tudják a kormány támogatása nélkül a problémát megoldani.

Patai Mihály szerint naivitás, hogy a bankszektor önmagában meg tudná ezt oldani, az árfolyamot a gazdaságpolitika határozza meg, a pénz árát, a kamatlábat a jegybankban határozzák meg, amire még rájön az országfelár (ha jó a gazdaságpolitika, akkor ez olcsó, ha rossz, akkor drága), vagyis a 3,8 százalékos alapkamatra rájön egy 3 százalékos országfelár, amire 1 százalékos ügyfélfelár adódik, és félszázalékos profit. Így jön ki a 8-9 százalékos kamatláb. Nem lehet gazdaságpolitika és kormány nélkül ezt a kérdést megoldani – mondta Patai.

Támogatás nélkül a jól alakuló hosszú távú inflációs célt el lehetne felejteni, hiszen a magyar gazdaság nyitott, és ezért makrogazdasági szükségszerűség, hogy a bankrendszer tagjai és a kormány közösen találja meg a megoldást.

Csányi Sándor azt mondta, hogy legfeljebb 15 százalékkal lehet csökkenteni a devizahitelek törlesztőrészletét ahhoz, hogy a devizaadósok ne járjanak jobban a forinthiteleseknél. „Ha a bankoknak külön-külön kell megoldást találniuk, akkor nyilvánvalóan nem lehet egységes megállapodás.”

(MTI)