Szép csöndben újabb rettegett nagyhatalom sorakozott fel Amerika mögé Szíria ellen: Magyarország

Azzal viccelődött tegnap a Washington Times, hogy milyen rettegett szuperhatalmak csatlakoztak Amerikához a Szíria elleni támadás előtt. A lap szerint senkit sem fog igazán megnyugtatni, hogy Litvánia, Észtország vagy éppen Magyarország is beszállt a Coalition of the Willingbe.

Obama nem lehet egyedül

Az világos, hogy Amerikának nem katonai okok miatt kellenek a szövetségesek. Az Egyesült Államok egyedül is bőven vissza tudja rakétázni Szíriát a kőkorba, és a szükséges haderő nagy része már most is ott van a környéken.

Ehhez képest az már fontosabb Obamáéknak, hogyan tudják tálalni a támadást. Politikai szempontból mégiscsak jobb azt mondani, hogy hát itt mekkora nemzetközi összefogás meg egyetértés van, hiszen n ország részt vesz a koalícióban, és nincs szó arról, hogy Amerika egyoldalúan, szövetségesek nélkül vág bele az akcióba.

Ilyen értelemben már jó, ha van egy lista egy-két fontos, nagyobb országgal és több kicsivel, tölteléknek.

Magyarország most ilyen kis töltelék lehet a listán.

Mi akkor tulajdonképpen mihez is csatlakoztunk?

Míg kint egyértelműen ez a Coalition of the Willing-ezés megy, a 444-nek nem sikerült semmilyen választ kipréselnie a Külügyminisztériumból arra a kérdésre, hogy pontosan mihez csatlakoztunk, milyen kötelezettséget jelent ez Magyarországnak (ha bármilyet), és hogy egyáltalán miért kellett nekünk belefolynunk a szíriai sztoriba.

Augusztus 21-én érkeztek az első hírek arról, hogy Damaszkusz környékén vegyi fegyvereket vetettek be a lázadók ellen.

A magyar Külügyminisztérium augusztus 28-án még azt mondta: az ENSZ szakértőinek vizsgálata után döntjük csak el, hogy támogatunk-e egy katonai akciót. Az ENSZ-vizsgálat eredménye, ha el is készült, eddig nem került nyilvánosságra.

Ehhez képest szeptember 9-én, viszonylag csendben megjelent egy Martonyi János-nyilatkozat a kormany.hu-n.

A saját népe ellen folytatott, eszközökben nem válogató háborújával az Aszad-rezsim elveszítette törvényes jogát az ország irányítására. (...) A folyamatosan napvilágra kerülő bizonyítékok egyre egyértelműbben az Aszad-rezsimet teszik felelőssé e szörnyű [vegyi] támadásért. A nemzetközi közösség nem maradhat tétlen, világos és határozott választ kell adnia. (...) Utóbbi deklarációhoz – amelyet a G20-csúcstalálkozó résztvevőinek többsége fogadott el – Magyarország is csatlakozott. (...) Magyarország úgy véli, hogy a szíriai konfliktusnak nincs katonai megoldása.

Az idézetben említett deklarációt szeptember 6-án fogadták el Szentpéterváron. Valóban a G20 tanácsakozás résztvevőinek többsége, konkrétan 10 tagország és Spanyolország, szóval arról nincs szó, hogy elsöprő többsége lett volna a dolognak.

A szövegben egyébként az szerepel, hogy erős és határozott választ kell adni a vegyi támadásra, és az elkövetőket felelősségre kell vonni. És az is, hogy a konfliktusnak nincs katonai megoldása.

Mivel a diplomáciául mondott "erős válasz" meg a "felelősségre vonás" magyarul általában katonai erő alkalmazását jelenti, a G20-nyilatkozat elég féloldalasra sikerült. Obama valószínűleg ennél keményebb üzentet akart, de Oroszország ellenállása miatt csak erre futotta.

Hogy Martonyi nyilatkozatán túl mire gondolhatott a Washington Times, amiért az Amerika-párti koalícióba soroltak bennünket, az nem egyértelmű. A Foregin Policy például John Kerry amerikai külügyminisztert idézte, aki arról beszélt, hogy 34 ország támogatná a Szíria elleni katonai akciót, de konkrét országokat nem említett.

Legutóbb is beszálltunk Amerika mellé

Ez a Coalition of the Willing dolog amúgy nem lenne újdonság Magyarországnak. 2002-ben, Irak lerohanása előtt kezdte használni a kifejezést George W. Bush akkori amerikai elnök. Ide sorolta azokat az országokat, amelyek akár katonai, akár "erkölcsi" támogatást nyújtottak a háborúhoz. Magyarország akkor is ezek között az országok között volt. Annyira, hogy 2003-ban az addig megszokott évi 8-10 millió dollárt helyett 15 millió dollárt kaptunk az amerikai követségen működő Védelmi és Együttműködési Irodán (Office of Defense Cooperation) keresztül.