Surányi György volt jegybankelnök, a CIB Bank elnöke a devizahitelekről, gazdasági növekedésről és a kormányzati politikáról beszélt az Inforádióban. Elég árnyaltan. Surányi 1992-93-ban mozgott a Fidesz környékén, és állítólag a 2010-es korményváltáskor illetve előtte is elég szoros kapcsolatban volt Orbán Viktor körével. Már akkor (a kormányváltás idején) kidolgozott egy javaslatot arra, miképpen lehetne leváltani a devizahiteleket forintra.

• Leszakadtunk a visegrádi országoktól.
• 2001 után a beruházásokra építő növekedés helyett a fogyasztás és a költségvetési költekezés lett a növekedési pálya alapja. Ez nem volt fenntartható.
• A 2008-as válságra rosszul reagált az akkori kormány, túl nagy költségvetési kiigazítást akart.
• Ezen Bajnai 2009-ben javított, akkor semmilyen kormány nem tudott volna érdemben mást lépni, mint amit ő csinált.
• 2010 után szükség volt unortodox lépésekre, de rossz kombinációban alkalmazták őket.
• Orbánék helyesen növekedésösztönző intézkedéseket hoztak, de rosszakat, nem működtek.
• Az egykulcsos SZJA és az iparűzési adó csökkentése 900 milliárdos lyukat ütött a költségvetésen, ezt azóta sem sikerült befoltozni.
• Nem jött be az adókedvezmények által remélt hatása, nem pörögtt fel a fogyasztás.
• A kormány ezek után mindenfelől próbálta beszedni a kimaradt bevételt, megemelte az áfát, a járulékokat, különadókat vetett ki. Ezzel lebénította a gazdaságot, kiszámíthatatlanná tette az üzleti környezetet.
• A beruházási ráta nálunk a legalacsonyabb az egész térségben. Kirívóan alacsony.
• Ebből nem lesz fenntartható és pláne gyors gazdasági növekedés.
• Hiába állított mást a miniszterelnök a parlamenti évadnyitón. Egyáltalán nem látszik "növekedési fordulat".

• Szó sincs extraprofitról.
• Az elmúlt három évben a bankok veszteségei nagyobbak voltak, mint a nyereségük az elmúlt 10 évben összesen.
• A világon példa nélküli, hogy veszteséges intézményeket úgy adóztatnak, mint nálunk.
• Ezért aztán senki sem akar bankot venni Magyarországon.
• Ilyen veszteséges bankrendszerrel, mint a miénk, nincs ország a világon, amelyik kiegyensúlyozott növekedési pályára tudna lépni.

• A forintra váltás nem rossz ötlet, de csak ha piaci árfolyamon történik.
• Az MNB-nek hosszú futamidejű, a piacinál 2 százalékkal kedvezőbb kamatozású forinthitelt kellene nyújtania.
• Az árfolyamot historikusan kellene megállapítani, azt alapul véve, hogy az MNB mennyiért jutott hozzá a valutához.
• Így az ügyfelek 5-6 százalékos kamatszinten tudnák visszafizetni tartozásukat.
• A hosszabb futamidő miatt pedig a havi törlesztőrészlet 35-40 százalékkal csökkenhetne.
• Ez persze teher a bankoknak, de nem elviselhetetlen.
• Az államnak és az MNB-nek viszont nem, mert a jegybank jobb kamatot tud kérni a forinthitelért, mint amennyit a devizatartalék kihelyezésével elér.
• A kormány és a bankok ezt csak együtt tudják megcsinálni.
• A mostani helyzetért felelős a kormány, mert a 2001-től kezdődött költségvetési politika az oka, hogy a forinthitel nagyon drága volt.
• Felelősek a bankok, mert bár jogszerű, de rossz volt a kamatképzés, és mert nem csak az euró, de a svájci frank alapú hiteleket is engedték.
• És felelősek az ügyfelek is, mert mert nem kellő gondossággal mérték fel a lehetőségeiket, mikor olyan hitelt vettek fel, amiről tudták, hogy változhat a törlesztőrészlete.

• Túl későn indult a beruházásokat segítő hitelprogram.
• Most sem jó a szerkezete, mert nem új beruházásokra megy el a pénz, hanem meglévő hitelek kiváltására.
• Ennek a hitelprogramnak a kamata túl alacsony, torzítja a piaci viszonyokat.
• A forintkamat viszont túl magas volt, azt jól tette, hogy csökkentette az MNB.
• Viszont a csökkenő infláció miatt a reálkamat nem csökkent.
• Tökéletes hülyeség az a javaslat, hogy fixáljuk az euró árfolymát. (A századvéges Heim Péter nemrég bedobott ötlete.)