• Miért is?
• Mert túl sok ember közelekedik, és mindenféle hülyeséget csinálnak, mondaná a józan ész.
• Nana, lassan a testtel, mondja erre a tudomány.

A közlekedésről már könyvet is író Tom Vanderbilt tartott előadást egy San Francisco-i konferencián arról, miért alakulnak ki a dugók. Az előadás teljes egészében is megtekinthető:

Az Atlantic pedig kiválogatta belőle a legfontosabb pontokat. Eszerint három fő oka van annak, hogy bedugul egy város közlekedése.

A cipzár-effektus

Amikor a két sáv közül az egyik le van zárva, a legtöbben hajlamosak azonnal a jobb oldali sávba sorolni, ezzel egy hosszú sort alkotni. Sokan azt gondolják, helytelen, ha a bal oldali sávban maradnak és csak a végén váltanak a másik sorba. Vanderbilt szerint valójában jobban működne, ha egy ilyen helyzetben mindenki maradna, ahol van, és a bal oldali sávból csak a legvégén sorolnának át - éppen, ahogy egy cipzár záródik.

Például azért, mert biztonságosabb (kevsebb sávváltással jár), és nyugodtabb megoldás, ami fontos szempont egy közelekedési helyzetben, ahol sokszor agresszívak az emberek. Németországban egyébként működik ez a rendszer, az amerikaiak egyelőre idegenkednek ettől.

Nem megy az állandó sebesség

A dugók lényegében azért vannak, mert túl sok autó próbál egyszerre túl kis helyet elfoglalni az úton. Ennél is fontosabb, hogy az emberek egyszerűen képtelenek arra, hogy állandó sebseséggel vezessenek és állandó távolságot tartsanak az előttük haladótól.

Ez nem utcai bölcsesség, japán tudósok kísérleteztek is ezzel, és az derült ki, hogy az ember alkatilag képtelen erre. Pedig az állandó sebesség és távolság sokat segítene a helyzeten. Ebből a szempontból az automata vezérlésű autók jelenthetnek megoldást.

Nem tudunk leállni

Vanderbilt szerint a konkrét vezetési szokásoknak nincs igazán nagy hatásuk a dugók kialakulására. Egyet kivéve. Ez pedig természetesen maga a vezetés szokása. Vagyis az, hogy az autósok, bármennyire is utálják a túl nagy forgalmat, nem döntenek úgy, hogy autó nélkül közlekednek.

Elsőre triviálisnak hangzik - persze, ha nem lennének autók, nem lenne dugó. Ennél azért árnyaltabb a kép - egy bostoni tanulmány szerint ha az autósok 1 százaléka úgy döntene, hogy tömegközlekedésre vált, azzal a maradék 99 százalék 18 százalékkal gyorsabban tudna haladni. Ez persze jó eséllyel változik városonként, de az arányok így is jól érezhetőek.