A magyar felsőoktatást is átszövi a korrupció

A Transparency International magyarországi tagozata 500 diák megkérdezésével készített kutatást. Arra voltak kíváncsiak, hogy mennyire jelenik meg a korrupció a közéletben és az oktatási intézményekben.

  • A diákok többsége szerint a korrupció részét képezi a mindennapoknak, leginkább a politika fertőzött. Az oktatási intézményeket közepesen látják korruptnak.
  • Tanári karukat a válaszadók 32 százaléka nem vagy csak részben látja becsületesnek.
  • A felvételi bizottság becsületességét 26 százalékuk, a HÖK-öt 46 százalékuk, a közoktatás becsületességét pedig 52 százalékuk vonta kétségbe.
(via transparency.hu)
  • A diákok nem csak sejtik, sokszor tapasztalják is a korrupciót. Felük szerint a kollégiumi férőhelyek és a szociális juttatásokhoz is megvesztegetésen át vezet az út. A hallgatók szerint sokszor pénzre, ajándékra, szívességekre van szükség a sikerhez.
  • Lesújtó a diákok véleménye a hallgatói önkormányzatokról. A negyedéves válaszadók 75 százaléka szerint a HÖK kizárólag saját tagjainak érdekeit képviseli.
  • A válaszadók negyede szerint eleve be sem lehet kerülni a HÖK-be haveri segítség vagy korrupció nélkül.
(via transparency.hu)
  • A hallgatók többsége maga ugyan a szabályos utakat részesítené előnyben, de ha esetleg egy jobb egyetemre való bekerülésről, vagy egy jobb jegy megszerzésének lehetőségéről van szó, a többségük igénybe venné családtagja, ismerőse segítségét.
  • Sokuk azért, mert más is ezt csinálja.
  • Negyedük vallotta be, hogy szokott csalni, puskázni vizsgákon.
(via transparency.hu)
  • Csak 29 százalékuk jelentené, ha korrupciós esetet tapasztalna.
  • A többségük azt gondolja, hogy mivel úgysem lenne semmi következménye az ügynek, ezért inkább csendben marad.
  • A teljes lakosságban mért adatok szerint az embereknek csak harminc százaléka jelentené a korrupciót, ez messze a legrosszabb arány az Unióban.
(via transparency.hu)

A Transparency jelentése kitért arra is, hogy alapból kockázati veszélyeket jelent, hogy Magyarországon a felsőoktatási intézmények az EU-s forrásokat nem rendeltetésszerűen használják fel, azaz nem az adott projektet, hanem az intézmény működését finanszírozzák belőle. Ez pedig bőven ad terepet a visszaélésre.