• Senkitől sem lehet elvenni a választójogot csak azért, mert értelmi fogyatékos, állapította meg az ENSZ emberi jogi bizottsága hétfőn.
• Ez még akkor is igaz, ha nem általános a kizárás, hanem egyedi mérlegelés alapján történik.
• A megállapítás egy Magyarországról szóló ügy végén született.
• De hogy lehet egyáltalán eldönteni, hogy valaki szavazóképes-e?

Hat értelmi fogyatékos magyar fordult a bizottsághoz azért, mert nem szavazhattak a 2010-es országgyűlési és önkormányzati választásokon, pedig megértik a politikát.

Magyarország 2007-ben, a világon az elsők között írta alá az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményét, ami tiltja az értelmi fogyatékosok szavazati jogának korlátozását.

Akkor azonban még az 1989-es alkotmány volt érvényben, ami

úgy, ahogy van, kizárta a gondnokság alatt álló embereket a szavazásból.

Az új alaptörvény változtatott ezen, és most már minden egyes gondokság alatt álló embernek egyedi bírói döntés alapján meg lehet adni a szavazójogot.

Az ENSZ mostani döntése azt mondta ki, hogy

ez sem felel meg a kötelezettségeknek,

amiket Magyarország vállalat. Önmagában az ugyanis, hogy valaki értelmi fogyatékos, semmiképp sem lehet a kizárás oka. Vagyis ezt módosítani kell.

A kormány válaszként közölte, hat hónapon belül részletes választ küldenek a bizottságnak. A polgári törvénykönyv vitájában kedden Répássy Róbert államtitkár arról beszélt, minden gondnokság alatt lévő személyt felül kell vizsgálnia a bíróságnak, miután az új Ptk. jövőre hatályba lép.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságán 2010-ben már hozott egy döntést egy magyar állampolgár ügyében, aki választójogának alkotmányos korlátozása ellen kért döntést. A bíróság elmarasztalta Magyarországot.

Felmerül néhány kérdés.

Hány embert érint ez Magyarországon?

Pontos szám nincs arról, hányan vannak gondokság alatt, a szám 50-70 ezer között lehet.

Hogyan lehet ellenőrizni azt, hogy valaki alkalmas-e arra, hogy szavazzon?

Ez az egyik legnagyobb gyakorlati kérdés. A TASZ 2012-es videóján nyilatkozó Vizi János orvos és jogász szerint semmilyen szakmai hagyománya nincs annak, hogyan lehet megállapítani valakiről, hogy szavazóképes-e. Ráadásul nem is tudni, pontosan milyen vizsgálatok ezek. Ahogy Gombos Gábor, az ENSZ fogyatékosügyi bizottságának magyar tagja ugyanebben a videóban azt  mondta, nem találkozott még sehol a világon a szavazóképesség pontos definíciójával.

Ha viszont valamiféle tájékozottságbeli teszthez kötnék a szavazójogot, az egészen biztosan diszkrimináció - elég csak arra gondolni, hogy akkor már lehetne kötelező ugyanez a teljesen egészséges emberek számára is.

Mi van, ha Magyarország nem tartja be az ENSZ döntését?

Egyfelől törvényi kötelezettség, ha egyszer Magyarország vállalta, hogy csatlakozik az egyezményhez. Másrészt szankciókkal nem jár a határozat, vagyis nem várható, hogy ez a közeljövőben változik.

Ez magyar probléma?

Egyáltalán nem. Az egyezmény aláírói közül csak nyolc európai ország tartja be maradéktalanul a korlátozásmentes szavazójogot: Ausztria, Finnország, Hollandia, Horvátország, Olaszország, Nagy-Britannia, Svédország, Szlovénia. Az egyezmény aláírása önmagában csak azt jelenti, hogy az aláíróknak törekedni kell arra, hogy teljesítik a követelményeket - éppen ezért írhatta alá Magyarország is 2007-ben úgy, hogy akkor még kevésbé tartotta be.

Miért zárják ki az értelmi fogyatékosokat?

Ennek főleg történelmi okai vannak, pontos érvek nincsenek ezzel kapcsolatban. Székely László, aki miniszteri biztosként koordinálta a Ptk. előkészítését (azóta pedig alapjogi biztosnak választottak) azt mondta erről, lényegében véletlenszerűen alakult úgy, hogy pont a választójoggal kapcsolódott össze a gondokság.

“A szavazójog elvesztése társadalmon kívülivé tesz, az ember elveszíti méltóságát és a tartását, ami a választójoggal megillette”

- mondta erről egy gondozott, Molnár Erzsébet a TASZ filmjében.

Az ügyben a fellpereseket képviselő Fiala János ügyvéd szerint az ítélet után a jövőben várható, hogy egyre többen fordulnak majd az emberi jogi bírósághoz. Egy ilyen döntés után szinte automatikusan a javukra ítélnek majd.

A címlapkép a fogyatékkal élőkről szóló, Láthatlanok című filmből egy képkocka.