Első fokon, évekkel ezelőtt még negyven évet szabott ki közösség tagja elleni erőszakért a miskolci bíróság arra a 9 férfira, akik 2009-ben megtámadtak egy autót. Másodfokon a bíróság megváltoztatta az ítéletet, és már csak garázdaságért ítélték el a vádlottakat. A most kiszabott 2-3 év (legtöbben 2 év 9 hónapot kaptak) 1-2 évvel enyhébb büntetés az elsőfokú ítéletnél. Egy részük ezt az időt leülte előzetesben, de van, akinek vissza kell vonulni a börtönbe.

Közvetlenül a tatárszentgyörgyi romagyilkosság után, 2009. március 14. elterjedt a hír a miskolci Muszkás telepen, hogy a nemzeti ünnepen szkinhedek vagy gárdisták romák házaira fognak támadni. A családok botokkal, szerszámokkal felfegyverkezve, tüzek mellett őrködtek a házak előtt. A rendőrség emiatt a környéken nagy erőkkel járőrözött.
A március 15-ről 16-ra virradó éjszakán rátámadtak egy a miskolci Muszkástelepen cirkáló, gyanúsnak vélt autóra. Botokkal beverték a szélvédőjét, és 104 ezer forint kárt okoztak a kocsiban. Az utasok nem sérültek meg.

Halál a magyarokra

Az ügyészség 9 cigány férfit vádolt meg közösség tagja elleni erőszakkal (és még két férfi  - egy cigányt és egy nem cigányt - molotov-koktélok gyártása miatt került bíróság elé). Az ügyészség két bizonyítékra alapozta a vádat.

•  A rendőrök a helyszín közelében találtak egy botot, amibe bele van faragva, hogy Halál a magyarokra.

• A másik bizonyíték a nem roma vádlott vallomása volt, aki azt vallotta, hogy a cigányok  "magyaroztak" a támadás közben.

A több, mint 4 éve tartó ügy legzűrösebb pontjai

• A vádlottak egy kivételével mind cigányok. A Btk 174/B.§-át az úgynevezett gyűlölet-bűncselekmények ellen, a kisebbség védelmére alkották. Tehát ha valakit csak azért bántalmaznak, mert valamilyen csoporthoz, kisebbséghez tartozik, mondjuk roma vagy meleg, akkor azt jóval súlyosabban szankcionálja a törvény, mint egy sima garázdaságot. A kérdés, lehet-e alkalmazni a romák védelmére alkotott törvényt a romák ellen? A bíróság szerint igen.
• A támadás egyik áldozatáról az ügyvédek kiderítették, hogy szkinhedcsoportokhoz tartozik. Ráadásul az is kiderül, hogy a megtámadott autó sofőrje az ongai Jobbik alapítója. A tárgyalás fontos kérdése volt, hogy ugyanúgy jár-e a speciális, csoporthoz tartozás miatti védelem kvázi jogellenes, fajgyűlölő csoportoknak is, mint például egy vallási csoportnak.

• A 11 vádlott közül az egyik nem cigány. Ellene is közösség tagja elleni erőszak a vád. Felmerült a kérdés, hogy támadhat-e magyar magyarra magyargyűlöletből? A bíróság szerint igen, mert a többséget is védi a törvény, nem csak  kisebbséget. És a többség tagja is támadhat a többség tagjaira a többséghez való tartozása miatt.
• A nem cigány vádlott vallomása az egyik fő bizonyíték. Ő vallotta, hogy támadás közben azt kiabálták, büdös magyarok, üssétek őket. Ezt a vallomását visszavonta, mert azt állította, hogy a rendőrök kirugdosták belőle a vallomást. Erről itt mesél. Ráadásul a férfi halláskárosult. Szinte csak szájról olvas, tehát a kiabálásból nehezen szűrhette ki a magyarozást.
• Szintén sok kérdést vet fel az ügyészség fő bizonyítéka, a bot, amibe bele van vésve, hogy Halál a magyarokra. A botot a környéken találták a rendőrök, de nem tudják, hogy ki és mire használta, de még jobban megnehezíti a bíróság dolgát, hogy azt sem lehet tudni, ki faragta bele a feliratot a botba, és hogy minden vádlott látta-e, és azonosult-e a felirattal. Mert csak akkor lehet elítélni a bot alapján minden vádlottat, ha azok mind látták, használták és egyet is értettek a rajta olvasható szöveggel.

Fazekas Tamás (Magyar Helsinki Bizottság) az egyik vádlott védője értékelte az ítéletet

• A bíró nem alkalmazta a bizonyítékokat kollektíven. Tehát míg az elsőfokú ítéletben a bíró úgy ítélte, hogy a feliratos bot minden vádlott bűnösségét egységesen bizonyítja, másodfokon a bíró minden vádlott ügyét egyenként vizsgálta meg. És megnézte van-e egyértelmű bizonyíték a bűnösségükre.
• A bíró kimondta, hogy a szkinhedek nem védett csoport. Nem jár nekik speciális büntetőjogi védelem, mint más vallási, faji vagy egyéb csoportoknak.
• A bíró az ítéletéhez felhasználta az egyetlen nem cigány vádlott problémás vallomását. Ő vallotta, hogy a támadás közben azt kiabálták, büdös magyarok, üssétek őket. Az ügyvéd szerint ezt a vallomást nem biztos, hogy figyelembe kellett volna vennie a bírónak. Ugyanis a vádlott nem ügyvéd jelenlétében vallott, ami szabálytalan, ráadásul később visszavonta a vallomását, és azt mondta a rendőrök verték ki belőle ezt a mondatot.
• Ugyan a bíró felhasználta a vitatott vallomást, de azt is hozzátette, hogy egy kontextusából kiragadott mondatról van, amit így bizonyítékként mindenkire ráhúzni nem lehet.
• A bíró a botot is elfogadta bizonyítékként. Azt is bizonyítottnak tartja, hogy a támadók felhasználták a feliratos botot. De azokat az információkat ő is hiányolta, hogy ki, mire, mikor használta a botot, és azt is, hogy ki véste bele a feliratot, látta-e minden vádlott és végül, hogy azonosultak-e annak üzenetével.
• Tehát az összegyűjtött bizonyítékok kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy egyértelműen bizonyítsák, hogy az összes vádlott elkövette a közösség tagja elleni erőszakot.
• Fazekas Tamás azt mondta, még megfontolják, hogy felmentésért tovább vigyék-e az ügyet a Kúriához vagy Strasbourgba, de ehhez egyébként is megvárják az ítélet írásbeli indoklását.

Még két esetben vádolnak cigányokat rasszista erőszakkal

• A miskolci ügy nagyon hasonlít a szintén a cigánygyilkosságok időszakában történt sajóbábonyira, ahol a faluba érkező gárdisták autóját támadták meg cigányok. Az elsőfokú bíróság a kilenc vádlottra összesen 27 év 9 hónap börtön büntetést szabott ki, ezt másodfokon majdnem 40 évre emelték.
  

• Van egy harmadik eset szintén 2009-ből, amiben cigányokat vádoltak meg közösség tagja elleni erőszakkal. Budapesten a Tavaszmező utcában egy férfi, miután sok pénzt veszített játékgépen, belekötött egy kollégistába. A mondat, ami három év és hat hónap börtönbe került: Mit képzelsz magadról, büdös magyar, hogy mersz bejönni a mi utcánkba, itt a cigányok az urak. A támadó cigány férfit közösség tagja elleni erőszakért ítélték el, viszont a rokonait, akik csatlakoztak a támadáshoz, csak garázdaságért ítélték el. A Kúria felülvizsgálta az ügyüket. Utólag visszaminősítette a cselekedeteket közösség tagja elleni erőszakra. Így október 15-én a rokonoknak is vissza kell vonulniuk a börtönbe.