A Kúria szerint is megalapozott az ENSZ-nek a magyar idegenrendészeti őrizet bírói kontrolljára vonatkozó kritikája.

Kovács András kúriai tanácselnök foglalta össze azt a vizsgálatot, amit az ENSZ kritikái után indítottak meg. E szerint a bírók, az előzetes letartóztatások meghosszabbításához hasonlóan, rendszeres időközönként vizsgálják, hogy fennállnak-e az idegenrendészeti őrizet elrendelésének okai, köztük például a szökés veszélye. Ez pedig szerintük általában fenn áll, hiszen a Magyarországon feltartóztatott menekülteknek nincs társadalmi kapcsolatuk, és céljuk eleve, hogy egy nyugati országba jussanak el.

Másfél év alatt 6-8 ezer bírói döntés közül csak 3 olyan volt, amelyik nem hosszabbította meg az idegenrendészeti őrizetet, Kovács szerint tehát látszik, hogy egy formális, automatizált gyakorlat működik Magyarországon.

A Kúria szerint viszont helyesebb lenne, ha a bíróságok azt vizsgálnák, hogy az idegenrendészeti őrizet céljának, azaz a jogellenesen Magyarországon tartózkodó személy visszajuttatásának hazájába, van-e reális esélye. E nélkül ugyanis semmi értelme a bűncselekmény elkövetésével nem vádolt embereket akár egy éven át is fogva tartani. Ráadásul eleve vannak országok, például az arab világban, amelyek nem működnek együtt jogellenesen külföldön tartózkodó állampolgáraik hazaszállításában. Ilyen esetekben például teljesen ok nélkül zajlik az idegenrendészeti őrizet, aminek hivatalosan csak annyi lenne az ok,a hogy a kiutasítás végrehajthatóságát biztosítsa.

Kovács András a német gyakorlatát nevezte figyelemre méltónak, ahol a bírák számára irányadó az, hogy az idegenrendészeti hatóságok tudnak-e bizonyos idő alatt előrehaladást felmutatni az adott ügyben, és ha néhány hónap elteltével sem látszik reális esélye annak, hogy a kiutasítás végrehajtható, akkor megszüntetik az idegenrendészeti őrizetet.

A nemrég módosított szabályozás szerint Magyarországon 60 naponta kell a bírónak felülvizsgálnia az idegenrendészeti őrizetet és döntenie a meghosszabbításáról, a Kúria szerint a második meghosszabbítás, azaz 120 nap elteltével úgy kell tekinteni, hogy a kiutasítás várhatóan nem lesz eredményes. Ez a gyakorlat nemcsak emberi jogi szempontból megnyugtatóbb, hanem az őrizet költségeit és a bíróságok munkaterheit is csökkenheti.

Kovács szerint ráadásul, a nemzetközi gyakorlatnak jobban megfelelő módon, büntető bírák helyett közigazgatási bírákra kéne bízni ezt a feladatot.

A kúriai vizsgálat szerint az idegenrendészeti ügygondnoki rendszer is csak formálisan működik, valódi segítséget a kérelmezőknek nem jelent, és ez is fontos oka annak, hogy a jogorvoslat, a bíróhoz fordulás ezekben az ügyekben nem hatékony. Bár ez a kérdés nem a bíróságok felelősségi köre, a Kúria felvetette az ügygondnokok munkaarányos differenciált díjazásának bevezetését, továbbá a megfelelő képzésüket.

A jogellenesen Magyarországon tartózkodó külföldiek visszaküldésével kapcsolatban felvetődött, hogy a biztonságos harmadik ország fogalmát esetről esetre külön kell vizsgálni. Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy ebből a szempontból egy-egy állam megítélése akár rövid időn belül is megváltozhat, és ez a Magyarországgal szomszédos államok esetében sem elképzelhetetlen.

Rövidesen egy kúriai elemzőcsoport vizsgálja meg a menekültüggyel kapcsolatos bírói gyakorlatot. (MTI)

A Magyarországra érkező menekültek nagyon nehéz helyzetéről egyszer már írtunk hosszabban is.