Für Lajos 1930. december 21-én született Egyházasrádócon. Szülei református kisparasztok voltak, és az osztrák határ közelében levõ faluban gazdálkodtak. Für az elemi iskolát a helyi református népiskolában végezte, gimnáziumba Csurgóra, egyetemre Debrecenbe járt. 1954-ben szerzett középiskolai történelemtanári diplomát, majd 1957-ig a Kossuth Lajos Tudományegyetem történelmi intézetében dolgozott.

1956-tól a rendszerváltásig

1956 októbere az egyetemen érte, a debreceni Kossuth Kör titkára lett. 1956. október 26-án a debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmány titkárává választották. Az oroszok november 4-én hajnalban letartóztatták, és egy kis időre internálták, de 1956 karácsonya előtt szabadult. Franciaországba menekült, de májusban hazatért. Egy évig nem talált munkát, majd 1958. márciusban könyvtári alkalmazott lett Debrecenben.

1961-ben Budapesten lett rakodómunkás a Temaforg nevű vállalatnál, majd Dabason, végül Pestújhelyen lett pedagógus. 1964. januárban a Magyar Mezőgazdasági Múzeum tudományos munkatársa lett, de felsőoktatási állást csak 1978-ban kapott. A nyolcvanas évek közepén Irinyi Károly, a KLTE történészprofesszora katedrát ajánlott neki, de a kommunisták megakadályozták a kinevezést. 1987-tõl az ELTE bölcsészkarán a közép- és kora újkori magyar történelmi tanszék docense, 1990-tõl egyetemi tanára lett.

Kutatási területe a magyarországi agrártermelés és társadalom 18-20. századi története. 1958-ban bölcsészdoktori, 1971-ben kandidátusi címet, 1983-ban akadémiai doktori fokozatot szerzett. Közel
kétszáz tanulmánya, cikke és tíz kötete jelent meg.

Für első házasságából két gyerek született: Ágnes Sarolta 1969-ben és Balázs 1970-ben. Ágnes Sarolta lett Deutsch Tamás második felesége, akinek 2006 januárjában Deutsch fel is vette a vezetéknevét, majd válásuk után visszavette az eredetit.

Für korán csatlakozott az ellenzéki mozgalmakhoz, ott volt Monoron 1985-ben, az 1987. évi első lakiteleki találkozón az MDF kilenc alapítójának egyike. AZ MDF 1989-ben még köztársasági elnöknek is jelölte.

Az MDF-től a Magyar Gárdáig

Országgyűlési képviselő lett az MDF vas megyei listájáról, majd Antall József honvédelmi miniszternek kérte fel. Az ő nevéhez kötődik a körkörös védelem-elve, az önálló nemzeti védelmi doktrína, ami azt jelentette, hogy míg a hadsereg egy szövetségi rendszerben korábban nyugati irányba csoportosult, fel kell készülni egy bármilyen irányból érkező támadásra, amit az ország önmaga el tud hárítani. A gyakorlatban ehhez nagy létszámú, sok eszközzel rendelkező, jól felszerelt hadsereg kellett volna, ehhez képest a honvédség létszámának csökkentése volt a racionalitás, ennek is kezdtek neki, a vége pedig a NATO-csatlakozás lett.

Antall halála után őt választották az MDF elnökének 1993-ban.

Tagja volt az 1994-98-as parlamentnek is, de 1996-ban lemondott a pártelnökségről, majd kilépett az MDF-ből. független képviselőként folytatta.

2004 karácsonyán határrevíziót sürgetett a Magyar Demorkatában, "akárhogy is visítoznak itthon a "terep-magyarok" s a velük egy húron pendülő szomszédsági nagyok, és bárhogyan rikácsol is mondjuk a londoni Times". Nem meglepő, hogy a Jobbik volt a következő párt, aminek a környékén feltűnt, és részt vett a Magyar Gárda alapításában is.

A gárdás szerepvállalása miatt 2008-ban bírálta őt veje, az egy időben a Für nevet is felvevő Deutsch Tamás, mire a volt miniszter kitagadta a fideszes képviselőt. 2012 áprilisban Vona Gábor pártelnök bejelentette, hogy a Jobbik, Morvai Krisztina mellett, Fürt jelöli köztársasági elnöknek. Később helyesbítettek, miután kiderült, hogy nem vállalja a jelölést.

A volt miniszter temetését a család kérésének megfelelően szűk, családi körben rendezik majd meg - írta a HM. A Fidesz "mély megrendüléssel", a Jobbik "mély fájdalommal" értesült a halálhírről, Vona Gábor külön kiemelte "a Magyar Gárda gárdistái melletti önzetlen és állhatatos kiállását".