Onnan érkezett váratlan segítség a válságban lévő magyar filmnek, ahonnan talán senki sem számított volna erre: a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályától.

A „Ne légy áldozat" című projekt keretében bűnmegelőzési kisfilmeket készítettek, ennek új darabja a Csak egy szippantás című mű. A teljes videót odafent lehet megnézni, de úgyse tudja senki levenni a szemét róla, ha egyszer elkezdi. A produkció viszont bőven megérdemli, hogy kiemeljük a csúcspontokat.

A főcím máris telitalálat, egyszerre idézi meg a kelet-magyarországi valóságot és a tinédzser elvágyódást egyetlen osztályképpel és a sejtelmes felirattal.

De valami készül a felszín alatt!

Hát persze, hogy a fiatalok fejében nem a nemzeti kerettanterv motoszkál.

A film nagy erénye, hogy nem csak arctalan fiatalok hedonista masszáját látjuk benne, hanem hús-vér szereplőket valódi problémákkal. A bulit rendező lány hugának nem sikerült jól a matekdoga, és attól tart, hogy a szülők ezt nem veszik jó néven. Ráadásul más gondok is gyötrik:

Basszuskulcs, mostanában amúgy sem sikerül semmi. Martin észre sem vesz, pedig tök jó fej srác.

Nővére viszont jó testvérként azzal dobja fel, hogy este buli, az ősök úgysem jönnek haza Prágából. És bár ezt direktben nem mondja ki, de érezhetően ott van a levegőben, hogy

ott talán összejöhet valami Martinnal!

Az idill mögött azonban felsejlik a konfliktus karéja, mikor Hugi köhög néhányat, és kiderül, nem kifogástalan az egészsége. Fontos mozzanat, emlékezzünk erre!

És mindenféle sallang nélkül a következő jelenetben már a buli KIÁLLÁSÁBAN is vagyunk, repülnek a szelfik és az együttfik, eltűnik az iskola, a matekdoga, anyu, apu, minden probléma, egy dolog számít csak, az pedig négy betű és Y-nal kezdődik!!!

Ennyike.

Hű tükre a film a generációk közötti szakadéknak, egymás meg nem értésének is. Miközben a fiatalok megváltják saját kis világukat, a szülők mit sem sejtve autóznak haza. Az anyának ugyan rossz érzése van amiatt, hogy a gyerekek nem veszik fel a telefont, összességében mégis fontosabb, hogy itt felelősebb döntéseket hozó, ugyanakkor álmaikról már lemondó, a valósággal megbékélt embereket látunk.

Hoppácska! Alakulnak a dolgok a Martinnal, a klasszik átölelés meg is van már, mi lesz ebből még ;-) Hugi kicsit aggódik, hogy a szülők megérzik majd a füstöt, de azért érezhetően jobban élvezi a helyzetet, mintha egyenlő oldalú háromszöget kellene rajzolnia.

Mit parázó? Holnapra semmi nyoma az egésznek.

Martin szívdöglesztő kisugárzásához sajnos nem párosul kellő felelősségtudat. Visszaél azzal a helyzettel, hogy bármire rá tudja venni a naivan rajongó lányt, és felkínál neki a slukkot.

Ezt nem közvetítjük, meg kell nézni a videót. De ugye emlékszik mindenki arra, mit tudtunk meg a lányról néhány kockával ezelőtt?

Ráadásul nem csak Hugi sínyli meg az estét.

Jó tanmeséhez méltóan a film nem marad adós azzal sem, hogy bemutassa a következményeket, ezzel együtt pedig a tanulságokat. Az önfeledt buli után a mentő hideg képei örökre beleégnek mindenkibe, akiben valaha motoszkált volna a felelőtlen hétköznapi bulizás gondolata. Így ér össze művészet és közszolgálat a hatodik percre.

A végére pedig egy kis ajándék azoknak, akikben mindez felidézte minden idők legerősebb magyar ifjúsági filmes produkcióját, azon belül a teljes magyar kultúrtörténet legjobb monológját 2:29-nél: