Nincs objektív újságírás, az a néző átbaszása

  • Szirmai Gergő a Hollywood Hírügynökség videóblog készítője, több mint százezer feliratkozóval.
  • A mindenkit érdeklő filmekről beszél személyesen és őszintén hétről hétre.
  • Szerinte a legbutább film is többet érdemel annál, hogy annyit mondjunk róla: két csillag az ötből.
  • Felvállalja a hibáit és nem akarja eladni magát.

„Üdvözölöm a nézőket, ma Orson Scott Cardról fogunk beszélni, aki egy óriási rohadék... á, nem, ez így túl maníros volt”

– kezdi heves kézmozdulatokkal a laptopja előtt Szirmai Gergő.

„...aki egy óriási faszkalap...ez meg szükségtelenül agresszív...”

– fut neki még egyszer. És ez csak a műsor első mondata. Messze még a vége.

Képek: Botos Tamás

Szombat reggel kilenckor a Hollywood Hírügynökség videóbloggere rövidnadrágban és saját mintás pólóban fogad, láthatóan inkább attól felpörögve, hogy megint forgathat, mint attól, hogy interjút kell adnia. Az első percekben még nem is beszél olyan sebességgel, ahogy a videókban szokott. Aztán szépen fokozódik a tempó.

Százezer felett

Szirmait akció közben akartuk megnézni. Szerettük volna látni, hogyan készülnek a videók, amelyeket hetente 110 ezer néző vár – ennyien iratkoztak fel Youtube-csatornájára. Övé az egyik legnézettebb magyar csatorna.

A szobában a videókról jól ismert háttér: könyvespolc filmes könyvekkel, aztán egy laptop, egy kisebb lámpa, egy kis kamera. Ennyi. A világítást főleg a budai lakás tetőablakán beszűrődő fény biztosítja. Profi stúdióra nem vágyik, a fényhelyzet az egyetlen, amin szeretne javítani.

Az Autópornó moziminőségben című adásból

„Mások is megpróbálták már felvenni, amikor dolgozom. Általában katasztrofális eredménye van. A felvételhez teljes zen kell, az időérzékemet is elveszítem ilyenkor” – mondja, de meg lehet győzni, hogy a beszélgetés mellett belenézhessünk a forgatásba is. Úgy tűnt, hogy tényleg egy pillanat alatt bele tudja lovalni magát. És igaz, hogy nem megy minden egyből, miért is menne, de még a rontásokban is ott a lendület. A téma egyébként a Végjáték című film.

Lámpalázzal indult

Három éve kezdett filmekről beszélni a Youtube-on, amikor még Amerikában tanult. Minden héten elmondja, hogy mit gondol a legfontosabb premierfilmről. Csütörtökön megnézi, szombat reggel nekiül, estére megvágja és kiteszi. Régebben két nap kellett a műsor elkészítéséhez, de annyit fejlődött a vágásban, hogy ma már elég egy is. Van még egy műsora szerdánként, abban régebbi filmekről beszél, az olvasók kérései alapján.

„Az elején iszonyatosan lámpalázas voltam, szétizgultam magam”

– meséli, amit a legtöbb néző a mai formája alapján nem gondolna róla. Pedig biztosan így van. A lámpaláz olyasmi, ami nem múlik el, de ha az ember fel tudja pörgetni magát, túl tud lépni rajta.

hhugynokseg_5

A színművészeti egyetemen tanul operatőrnek, ott javasolták, hogy szerepeljen is a blogján. (Az első műsorokban csak narráció volt.) A volt indexes Gerényi Gábor tanította éppen, ő buzdította a videóblogolásra, és ő segített abban, hogy első arccal felvett videója ki is került az Index blogketrecébe.

Inkább keverj betont

Szirmai szerint mai szemmel nézve szörnyű volt az a rész, és az olvasóktól is elég sokat kapott. Máig megmaradt benne, hogy volt, aki szerint inkább betont kellene kevernie filmkritika helyett. A blog babakék színe viszont azóta is meghatározza az arculatot.

Előadásmódjában valóban van valami, ami nem feltétlenül fogja meg elsőre a nézőt. De egy idő után elkezdtek figyelni arra, amit mond a heves gesztikulálás mögött. És a sorozat elkezdett működni.

Az Öreg Vég Játéka című adásból

Azóta a nyári szüneteket leszámítva minden héten készül egy adás. Átlagosan 80-100 ezren néznek meg egy részt, a rekord pedig félmillió felett van az Alkonyat-kritikával. Ez azt is jelenti, hogy az Alkonyatról szóló videóját többen nézték meg, mint magát a filmet a magyar mozikban.

Nézőinek legnagyobb része 18-24 éves, alatta inkább lányok, felette inkább férfiak. Egy-egy videó népszerűségét leginkább az határozza meg, milyen filmről szól, de ezen kívül azért érezhető, hogy az ízes gyűlölködések több embert mozgatnak meg, mint a dícséret.

Nem csak a hülyeség megy

Miért szólt ez ekkorát?

Szerinte biztosan szerepe volt annak, hogy még mindig nagyon kevés a magyar nyelvű videoblog van. De ennél is fontosabb lehet, hogy a közönséget valóban érdeklő filmekről beszél őszintén, a szokásos manírok és gátlások nélkül. A műsor pörgős, gyors vágások vannak benne, vicces, de nem csak hülyéskedésből áll.

„A korosztályom azért is szereti, mert minden részben van egy filozófiai felvezetés. Ha valakit meg tudok nevettetni, az nagy dolog. De ha el tudom gondolkodtatni, akkor pezsgőt bontok.”

hhugynokseg_3

Én például a Harcosok klubjáról szóló résszel voltam így. Alapfilm nekem, nyilván, ahogy nagyon sok embernek, de úgy éreztem, tud újat mondani róla.

“A magyar filmkritikának  erős hagyományai vannak, de főleg a háttértudásra épít. Ez egy elég szakmai megközelítés, ami rendben is van, de nem ezt képviselem.

Nincs objektív újságírás, az a néző átbaszása.

A szubjektív véleményemet mondom, teljesen személyesen. A nézők erre számíthatnak.”

A nézők válsága

Visszatérő elem műsoraiban Hollywood kreatív válsága. Éppen ennek ellenpéldájaként hozta fel néhány héttel ezelőtt, hogy most egyszerre két, egymástól távolinak tűnő film cáfolt rá erre. A Gravitáció úgy használta fel a legmodernebb technikát, hogy az nem csak látványelem volt, hanem a produkció szerves része, a Don Jon pedig, bár mainstream film volt nagy sztárokkal, tényleg eredeti történetet mutatott be.

„Igazából nem Hollywood, hanem a nézők vannak válságban. Egyszer írtam erről, kicsit naivan, de attól még így gondolom, hogy ha nem mennének el ennyien a Transformers 3-ra, akkor nem lennének ilyen filmek. A bevételt garantálni kell. A pénz viszont a nézőktől származik, így óriási hatalom van a kezükben.”

Ezért is biztatta ennek az adásnak a végén nézőit arra, hogy ha van olyan film, ami azt megérdemli, akkor adjanak ki pénzt rá, és nézzék meg a moziban.

Az Öreg Vég Játéka című adásból

A filmek értékelésével kapcsolatban azt mondja:

“A legbutább film is többet érdemel annál, hogy annyit mondjunk róla, hogy öt csillagból kettő. Nincs olyan film, amiről ne lehetne beszélni.”

Első blogposztjában fogalmazta meg, nem minden manír nélkül, de a lényeget elég jól megragadva:

“Míg a művészfilmek épphogycsak, a mainstream (nem csak hollywoodi) filmek abszolút helytállnak, mint korrajzi kellékek, így egyenesen kötelező foglalkozni velük, ha az ember helyes képet akar alkotni korunk popkulturális helyzetéről.”

Mindenki szerkesztő

Úgyhogy a mainstream filmekkel foglalkozik. Követői pedig szerinte a magyar internet egyik kiemelkedően jó hangulatú közösségét alkotják, és jellemzően értelmes vitákat folytatnak a filmekről. A rajongók olyan szerves részei lettek a munkának, hogy tiszteletből őket is a szerkesztőség tagjainak hívja.

hhugynokseg_7

„Mi ezt közösen csináljuk. Én felveszem a videót, aztán megvitatom velük. Ők ugyanolyan fontos részei az egésznek. Ha nem lenne ilyen fogadtatás, valószínűleg már nem csinálnám az egészet.”

A lelkesedés mellett azért ma is kap kritikákat bőven. Főleg azért, mert még nem tudta leküdzeni, hogy eléggé hadar. Ez viszont részben már védjegyévé is vált.

„Ebben a műfajban jobb felvállalni a hibáidat. Fontosabb, hogy meglegyen a flow-élmény, mint hogy minden tökéletes legyen.”

A másik összeütközési pont a kommentelőkkel az, hogy a magyar társadalom átlagánál lényegesen liberálisabban gondolkodik olyan kérdésekről, mint a melegházasság, vagy éppen a kábítószer-legalizáció, és ezek a témák időnként előkerülnek filmekkel kapcsolatban. Az eheti kiborulása Orson Scott Cardról is arról szólt, hogy a népszerű scifiíró, a Végjáték szerzője vagyonát és ismertségét arra használta fel, hogy melegellenes szervezeteket támogasson.

„Valamiért a felsőtesti állapotom is foglalkoztatja a kommentelőket, ezért néha nyeszlett buzinak neveznek. És volt olyan is, aki Göringhez hasonlított, mert szerinte eszmeileg térítem az embereket és egy alternatív valóságot próbálok felépíteni. Ezeket el kell viselni.”

Szokott-e blöffölni, kérdezem. Végül is, nincs könnyebb dolog, mint minden alap nélküli, de jól hangzó állításokat bedobni egy filmről, pláne kellő lendülettel előadva.

„Nem, mert rögtön kiszúrnák. A nézők azonnal megérzik, ha valamit nem őszintén mondasz.”

A jó magyar

Felmerül, hogy miért nem nagyon foglalkozik magyar filmekkel. “Nem értek hozzájuk. Sok magyar meg kellett néznem az egyetemen, de így sem vagyok bennük otthon.” Az Isteni műszak nemrég előkerült egy műsorban, és bár nem tetszett neki a film, a megvalósítás miatt mégis viszonylag pozitív példaként hozta elő.

„Nem volt egy jó film, de legalább jól volt magyar. Nem csak azon röhög a film, mint mondjuk az Üvegtigris, meg a Valami Amerika, hogy milyen prolik az emberek és milyen buta mindenki. Ezektől hányok. A Kontroll a legjobb ellenpélda, ami úgy tudott jellegzetesen magyar lenni, hogy elkerülte ezeket.

Edzeni kell, hogy visszaszokjak a magyar filmre.”

Saját zászló

Ekkora siker után adódik a kérdés: beáll-e profinak? Eladja-e magát tévének, újságnak, online médiacégnek?

„Állandóan jönnek a megkeresések. Néha azért nehéz azt mondani, hogy nem, nem akarok pénzt és kiszámítható körülményeket. De akkor is tudom, hogy saját lobogó alatt akarok tovább menni, és a magam ura akarok maradni. Sehol nem tudnék ilyen szabadon, kötöttségek nélkül alkotni. Nem gondolok arra, hogy hova vezet ez, vagy hogy egyáltalán kell-e, hogy valahova vezessen. Egyszerűen jó csinálni.”

Saját zászló alatt pedig már bevetette a klasszikus hollywoodi eszközt is, és pólókat, bögréket, sőt, már cipőt is árul a műsor logójával.

Hamarosan indítja az új projektet, egy videójátékos videóblog egy barátjával közösen. Az új csatorna nem annyira a véleményéről szól majd, inkább gameplayblog lesz, vagyis egyszerűen elmesélik, ők mire jutottak egy játékkal.

Tavasszal adott egy interjút az Indexnek, amiben arra a kérdésre, hogy lehet-e ezzel csajozni, azt mondta, ez nem ilyen műfaj. Biztos, ami biztos rákérdezek most is. Csajoztál már ezzel?

A válasz igen.

hhugynokseg_6

Ennél aztán nem is akarok mélyebbre ásni a szerelmi életében. Inkább nézzük még egy ideig a felvételt.

„Egy kicsit teátrálisabb vagyok, ha néznek.”

Nekifut újra.

„Szóval Orson Scott Card a legaljasabb rohadék, aki a nép vállán emelkedett fel, és ezután képes arra, hogy a nép nyakába szarjon.”

Ez a fordulat valószínűleg tetszhetett neki, mert amikor este megnézem a műsor végleges változatát, látom, hogy szó szerint bennemaradt.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.