Egyterű irodában dolgozni maga a pokol

  • Mi benne a legrosszabb?
  • Mások rendetlensége?
  • A zaj?
  • Még csak nem is ezek.
  • Aki egyterű irodában dolgozik, pontosan tudja a választ.
  • De azért most elolvashatja tudományosan alátámasztva is.

Akinek eddig kétségei lettek volna, hogy az egyterű irodák a pokol legmélyebb bugyrai, végre megkapja a bizonyítékot

- vezeti elő blogján Oliver Burkeman Jungsoo Kim és Richard de Dear tanulmányát, akik ezt ugyan szó szerint nem mondják ki, de elég alaposan vezetik le az ilyen térszervezés hátrányait.

A University of Sydney kutatói 42 700 amerikai irodai dolgozót kérdeztek meg arról, mi zavarja őket leginkább, és megvizsgálták azt, milyen tényezők befolyásolják leginkább az elégedettségüket.

officespace2

Bár azt gondolhatnánk, mások rendetlensége sokakat zavar, ezt mindössze a válaszadók tíz százaléka emelte ki, mint bosszantó körülményt. (Igaz, azokat egy kicsit jobban zavarja, akik teljesen egybenyitott irodában dolgoznak, mint azokat, akiket ezen belül fülkék választanak el, valahogy így.)

A zaj valamivel előrébb végzett a bosszantólistán, a fülkés irodák dolgozóinak 30, a teljesen egyterűekben dolgozók 25 százaléka panaszkodott erre.

És messze az élen végzett a "hang-magánszféra" hiánya.

Vagyis, hogy nem tudjuk befolyásolni, mit hallunk abból, amit a többiek mondanak, pláne azt, hogy a többiek mit hallanak abból, amit mi beszélünk.

A fülkés megoldásban dolgozók 60 százaléka, a teljesen egyterűsök fele szenved ettől.

officespace3

Azért lehet rosszabb az eredmény mindkét kategóriában a fülkés rendszerben, mert ott még csak nem is látják az emberek, honnan jönnek a zajok, vagy, hogy ki hallhatja éppen őket. A teljes egyterűségnél legalább érzékelik a világot maguk körül, ezzel megvan az illúzió, hogy tudják befolyásolni a "hang-magánszféra" határait.

Az egyterű irodák mellett a leggyakoribb érv, hogy növeli a cég hatékonyságát az, hogy a dolgozók könnyebben tudnak kommunikálni. Kim és de Dear egy korábbi tanulmányában viszont már kimutatta azt is, hogy ezekben az irodákban sokkal kevésbé hatékony a munka, mint ott, ahol különálló helyiségek vannak. A zaj sokkal inkább lehetetlenné teszi a kommunikációt, mint amennyire megkönnyíti a közös tér. Főleg akkor, ha már egy kicsit is összetett dolgot kellene megbeszélni.

Már csak azért sem igaz, hogy hatékonyabb lenne így a kommunikáció, mert különálló irodákban legalább van lehetőség viszonylag nyugodtan beszélgetni. Az egyterűekben ez szinte elképzelhetetlen luxus.

Összességében egyértelműen a különálló helyiségekben dolgozók voltak a legboldogabbak, és messze azok érzik magukat a legrosszabbul, akik közös térben, de elválasztott fülkékben töltik a napjaikat.

officespace

Hasonló tanulmányok korábban arra jutottak, hogy az egyterű irodák dolgozói kevésbé képesek bonyolultabb feladatok megoldására, gyengébb itt a motiváció, magasabb a stressz szintje és még a magas vérnyomás is gyakoribb.

Ennek ellenére a legtöbb munkahelyen továbbra is tartja magát az elképzelés, hogy ez a leghatékonyabb térrendezés. Azt persze ez a tanulmány sem vette figyelembe, hogy a másik fontos érv az egyterű irodák mellett, hogy sokkal olcsóbb ilyen módon összezsúfolni a dolgozókat. Úgy tűnik viszont, hogy még abból a hidegen üzleti szempontból sem feltétlenül ez a legjobb megoldás, hogy hogyan lehet a legtöbbet kihozni a munkaerőből.

Forrás: Harvard Business Review

A képek az Office Space című filmből származnak.