A Telenor, a Burger King, a Jófogás.hu apróhirdetési oldal már a Lipton előtt szerepeltették Caramelt reklámjaikban. Ezek viszont nem olyan országos kampányok, amiben Caramel egy világmárka imidzsformáló arca volna, hanem például olyanok, mint a Telenor reklámja, amiben más megasztárosokkal együtt szerepel, és egy díjcsomagot promótál.
Érdekes, hogy a Telenor a korlátlan beszélgetést hirdette Caramellel, a Matáv pedig még 2002-ben egy hasonló termékét, a Csevegő Díjcsomagot a cigányokra szabva a Radio C-n keresztül igyekezett romáknak eladni ezzel az általánosításoktól hemzsegő magyarázattal:
“A romáknak speciális telefonálási szokásaik vannak, ugyanis ritkán fordul elő, hogy csak a lényegre szorítkoznának, általában hosszan beszélnek”.
A Matávval ellentétben a Telenor azt mondja, azzal, hogy Caramelt szerepeltették hirdetéseikben, egyáltalán nem akartak semmit üzenni roma-ügyben:
"Caramel származásának semmilyen köze, üzenete vagy jelentősége nem volt a kampányfejlesztés során és a szereplők kiválasztásában."
Már a Lipton-reklámnál is azt mondtuk, hogy Caramellel nem vállalnak túl nagy kockázatot a cégek. A megasztárgyőztes tökéletesen belepasszol a 19. században megkövesedett magyarországi jó cigány képbe. Ő a muzsikus cigány ideáltípusa, az együttműködő, alázatos, figyelmes, igyekvő roma. Ráadásul Caramelt már tévénézők milliói fogadták a szívükbe, küldték rá a drága sms-eket. Vele kapcsolatban a tipikus ügynökségi megnyilvánulás: "Nem fogod elhinni, de eszünkbe sem jutott, hogy ő roma."
De volt egy valóban vakmerő húzás, amibe már mi sem tudunk könnyen belekötni. A Danone bevetette a mindig hatásos fegyvert, 2011-ben aranyosan beszélő gyerekekkel hirdette termékeit. Viszont, ami egyáltalán nem szokványos, hogy a reklámban több teljesen hétköznapi roma gyerek is játszik.
Szüzsé:
A cigány gyerekek nem tudják, hogyan készül a joghurt, de ott vannak a többiek, akik készséggel átadják a tudásukat.
"Amikor korábban felmerült, hogy szerepeljen roma modell, illetve szereplő valamilyen reklámban, mindig egyértelmű, erős elutasítás volt a válasz ügynökségi és megrendelői részről egyaránt, ami szerintem abszurd dolog. A lakosság hét százaléka roma, és nem lehet őket képernyőn mutatni?" Pohárnok Gergely, Kreatív
A reklámot Pálfi György rendezte, Pohárnok Gergely fényképezte, az ügynökség Young & Rubicam volt. Az alkotók először csak azt szerették volna elérni, hogy sokszínű legyen a gyerekcsapat. Felmerült, hogy egy fekete vagy egy kínai gyerek is szerepet kapjon. Aztán László Péter, a Y&R vezető tévés producere javasolta, hogy életszerűbb lenne, ha cigány gyerekeket válogatnának be. A castingot teljesen az ügynökségre bízta a Danone. A válogatás lezajlott, a roma gyerekeket kiválasztották, az alkotók felszívták magukat, érvekkel készültek, mert biztosak voltak benne, hogy meg kell védeni a koncepciót. Erre jött a Danone, és szóba sem hozta cigány-témát.
A reklámiparban nem szoktak átsiklani a részletek fölött:
Mostantól majd ez olyan természetes lesz, mint az, hogy az angol reklámokban pakisztáni a taxisofőr? Nem. Sőt. Az elmúlt években, ahogy egyre alacsonyabbak a reklámköltések, még kevésbé szeretik megosztani a közönséget a megrendelők. Továbbra sem válogatnak be túl karakteres szereplőket és témákat, meséli László Péter.
Azóta sem lehet tudni, hogyan ment át a Danone-on az úttörő szereplőválasztás. Ők azt mondják, amit egy multi mondani szokott:
De mi lehet a marketinges bullshit mögött?
A Danone nagyon elégedett volt a kampánnyal, a Young & Rubicam is büszke rá, de azért, komolyan azóta sem merült fel, hogy reklámban romáknak szerepet adjanak.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.