Az évezred legkomolyabb összeesküvésének leírása, vagy Frei Tamás következő könyvének szinopszisa esett be a szerkesztőségbe olvasói levél formájában. A Magyarországot térdre kényszerítő adószerver után kutat Európa. Ehhez képest a Frigyláda kartondoboz. Bizonyítékokat kerestünk, ALL CAPS hangulatú válaszok érkeztek.
Csak a saját felelősségére olvasson tovább! De előtte vegye ki a telefonjából az akkumulátort!
A levélíró állítása szerint meg nem nevezett civil szervezetét 2007 májusában kérte fel egy meg nem nevezett EU-s szervezet, melynek létezését semmilyen formában nem is tudjuk ellenőrizni, mert 2012 augusztusában, és most a levélből idézek, "(szó szerint) eltüntetik", de annyira, hogy "az Európai Bizottság nem tud a szervezetről".
Hogy mire kérték fel őket? Azt mi is baromira szeretnénk tudni.
De ne szaladjunk ennyire előre.
Tehát adott egy névtelen EU-s szervezet (EU-s szervezet) és egy névtelen magyar civil szervezet (civil szervezet).
A civil szervezet 2007 novemberében hároméves megállapodást ír alá az EU-s szervezettel, amely 2008 februárjában ad 4,2 millió eurót a működésre.
Ebből felvesznek 420 munkatársat, vesznek 110 autót, 600 telefont, 180 számítógépet, 21 szervert, 70 kézikamerát, 180 fényképezőgépet, 20 irodát.
A kapott 4,2 millió euróból már a 420 munkatárs éves fizetését is bajosan lehet csak fedezni. Papíron 10 000 euró jutna egy munkatárs éves bérére, tehát a munkatársak a járulékok és adók levonása után havi bruttó (!) 100 ezer forint körül kereshet. És akkor a beszerzésekről még nem is beszéltünk. Az eszközök és a húsz iroda egyéves bérlete összesen legalább 2,6 millió euróba kerül – Golf osztályú autókkal, 120 ezer forintos pécékkel, 40 ezer forintos kamerákkal és fényképezőgépekkel, tehát nem csúcstechnológiás eszközökkel számolva.
A levélből az invokáció és az enumeráció után itt kezd körvonalazódni, hogy mit akart az EU a magyar civilektől. Azt akarta, hogy adócsalás ellen nyomozzanak. Mert ki mást bíznának meg Brüsszeléből (!) a magyar adóacsalások (!) leleplezésével, mint egy magyar civil szervezetet (!).
A 420 munkatárs 110 autójával és 600 telefonjával akcióba is lendül és lelepleznek 24 milliárd forint értékű áfacsalást. Aztán lelepleznek még 95 milliárd forint értékű áfacsalást. Ezt csak az első 12 hónapban. Négyezer ember van benne a bűnszervezetben. Meg 7900 cég.
EZEK NEM FASZOZNAK!!4!!!4!!!
Itt kezdenek összegabalyodni a szálak.
2012 augusztusában ugyanis leáll a munkával 420 civil nyomozó. Az EU valami vállalkozói díjat nem fizet ki nekik. Levélírónk így emlékszik a drámai helyzetre.
Az EU Szervezet kifizeti az összes költségünket, de a szervert nem adjuk át mert a vállalkozói díjat nem fizeti ki. A szervezetet ( szó szerint ) eltüntetik. Az Európai Bizottság nem tud a szervezetről.
Nézzük meg tételesen miről van szó!
Itt megint átadnám a szót a levélírónak.
UUÚÚUÚÚÚU!!44!!!
Itt a történet szerzője egyértelműen szépirodalmi irányba mozdul. És kiderül, hogy látta a Lost első pár évadát.
Megindul a szerver keresése (talán az eltűnt EU Szervezet utasítására) (...) Kormányzati és titkosszolgálati eszközöket alkalmazva keresik a szervert az EU tagországaiban.Akik keresik azoknak az lenne a fontos, hogy a szervert töröljék. Mer rajta vannak ők vagy érdekeltségeik. A szerver tartalmát csak 1 ember ismeri ő volt az összekötő a többi szerverrel és emberrel a biztonság miatt a szerverre be kell jelentkezni egy meghatározatlan idő közönként, ha ezt nem teszi meg a szerver automatikusan közel 1.000.000 címre küldi az adatokat 10 perc alatt darabolva. Másolhatatlan és bemenete elérhetetlen a szervernek. Tehát lehetetlen megtalálni.
Trú sztori bro!
A levélíró szerint semmi jó. Idézem:
Ezen a ponton van egy finom utalás rá, hogyha mi (mármint a szerkesztőség) kifizetnénk az EU-tól várt 8,1 millió eurót, akkor talán megkaphatnánk a szervert. Sajnos a Magyar Jeti Zrt. anyagi lehetőségei egy ilyen befektetést nem tesznek lehetővé, de ha valaki támogatni akar bennünket, hogy megvehessük a szervert akkor az feltétlenül írjon a szerk@444.hu-ra.
A levél szerint a civil szervezet 2007-ben kötött megállapodást az EU-s szervezettel. Ekkoriban Kovács László volt az EU adó- és vámügyi biztosa. Megkerestük.
"Az EU-nak van olyan szervezete, amely a csalások felderítésével foglalkozik, ez az OLAF" – mondta Kovács. Ez az ő biztossága idején még nem az adó- és vámügyi biztos, vagyis Kovács alá tartozott, hanem az egykori észt miniszterelnök Siim Kallashoz, aki a bizottság alelnökeként az adminisztratív ügyek mellett az átvilágításokért és a csalások elleni harcért is felelt. A 2010 januárjában megalakult második Barroso-bizottságban már az adóügyi biztos felügyelete alá tartozik az OLAF – a szervezet ettől függetlenül már a megelőző időszakban is dolgozott az adócsalások felderítésén is.
Kovács szerint "kizárt, hogy az OLAF civil szervezeteket bízzon meg" csalások felderítésével. "Erre megvan a maga szervezete és infrastruktúrája" – mondta.
Az áfacsalás és más adócsalások problémája amúgy létező. Annyira, hogy az áfacsalás az ő biztossága idején évi 2-300 milliárd (!) eurós nagyságrendben okozott károkat az EU-nak és a tagállamoknak. Ezért dolgoztak ki biztossága alatt két átfogó reformjavaslatot is, amelyekkel felszámolhatták volna a csalásokat.
Az egyik a fordított áfa intézménye lett volna – ennek a lényege, hogy a kereskedés végig áfamentesen zajlik, csak az utolsó vásárlónál keletkezne áfa. Vagyis egyetlen szereplő fizetné és igényelhetné vissza az adót. A másik ötlet az unión belüli kereskedelem áfamentességének felszámolása lett volna - ez a másik oldalról közelítette a problémát, és kizárta volna az utaztatós csalás lehetőségét.
Az utóbbi javaslat elbukott. Adóügyekben a tagállamok teljes egyetértése szükséges az új szabályok bevezetéséhez. Kovács konkrét országokat nem nevezett meg, annyit mondott "jónéhány" ellenezte a javaslatot. A fordított áfával szemben kisebb volt az ellenállás. A tagállamok "nagy része" nem kifogásolta. Teljeskörűen ugyan nem vezették be, de részben, korlátozott termékkörre és időszakra a tagállamok bevezethetik; Magyarországon ez történt a mezőgazdaságban.
Erdélyi Péter & Király András
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.