• Hétfőn módosították az új választási eljárási törvényt.
• Meghatározták, hogy milyen feltételekkel hirdethetnek a pártok. A szabályozás a kormány tájékoztatási lehetőségét nem érinti.
• Beleírtak egy paragrafust, amely alapján lehet utaztatni is, csak hirdetni nem szabad az utaztatást.
• Pedig a bíróság szerint az utaztatás sérti az önkéntesség elvét, ami az új törvény szerint is nagyon fontos.

Az elmúlt három hónapban a bíróság két választás, a bajai és a fóti eredményét is megsemmisítette a választók utaztatása miatt, mert az

• kampánycsendet sért;
• sérti az önkéntesség elvét.

Két olyan fontos, garanciális szabályt, amely a jövő évi választásokon hatályos, új választási eljárási törvénynek is része - a kampánycsendre vonatkozó szabály ugyan változott, de csak annyiban, hogy időbeli korlátok helyett térbeli korlátokat szab. Magyarán, míg régen vasárnap nem lehetett kampányolni, jövőre a szavazóhelyiség 150 méteres körzetében lesz tilos.

Mit lépett erre a kormány?

Kezelt egy igazából nem is létező problémát.

Nézzük, mit ír a frissen elfogadott törvény:

143/A § (1) A választópolgár a mozgóurna igényléséhez és a szavazóhelyiséghez való eljutáshoz más személy segítségét jogosult igénybe venni.
(2) Mozgóurna igénylésére és a szavazóhelyiséghez történő szállításra nyilvános felhívás nem tehető közzé, szavazóhelyiséghez történő szállításra autóbuszos személyszállítás nem végezhető.

Bontsuk ezt részeire.

Az új törvény szerint a választópolgár jogosult arra, hogy más szállítsa "a szavazóhelyiséghez". Pontosan ezt minősítette az önkéntesség elvét sértőnek a kecskeméti törvényszék, amikor a bajai választást vizsgálta:

"A videofelvételen Lakatos vezetéknevű személy érthetően kijelenti, hogy olyan választópolgárokat szállít, akik nem tudják megoldani a szavazókörbe való eljutást („hátrányos helyzetű öreg hölgyeket hordok be, akik nem tudják megoldani, hogy ide jöjjenek”).
Ennek alapján az állapítható meg, hogy olyan választók szállítására került sor, akik egyébként a szavazáson nem vettek volna részt, tehát választói akaratukban befolyásolták őket."

Vagyis az új cikkely ellentétes a törvény 2. §-ban foglalt önkéntesség elvének bírósági értelmezésével. A módosítás indoklása szerint viszont "a választópolgárok szabad döntésen alapuló joggyakorlását [...] elősegíti" az új cikkely.

A javaslat megfogalmazása szerint a választót "a szavazóhelyiséghez" lehet szállítani, vagyis ez alapján az utaztatás még csak kampánycsendsértésnek sem minősülne, mert nem vonatkozik rá az új szabályozás térbeli korlátozása sem.

Lehet-e egy szállítás szervezetlen?

Az új paragrafus két garanciális elemet is tartalmaz. Egyrészt tiltja, hogy a szállításra nyilvános felhívás jelenjen meg, másrészt tiltja az "autóbuszos" szállítást. Hogy ez utóbbinál mire gondolt a jogalkotó, az csak az indoklásból derül ki:

"»D« vagy »D1« kategóriájú vezetői engedélyhez kötött".

Vagyis az új szabály kizár egy olyan problémát, melynek létezéséről nem tudunk. 11 éve foglalkozom professzionálisan is választásokkal, de egy esetet sem tudok felidézni, amikor Ikarusokkal szállítottak volna szavazókat. Baján autókkal, Fóton kisbusszal szállították a választókat. Erre az új törvény alapján is lehetőség lesz, hiszen "B" kategóriás jogosítvánnyal 1+8 fő szállítására alkalmas, 3500 kg-nál könnyebb gépkocsit lehet vezetni.

Nézzük a másik korlátozást. Fóton valóban nyilvános felhívásban hirdették meg a választók szállítását, ezt pedig az új törvény alapján sem tehetnék. Baján - és a korábbi szavazószállítós esetekben - viszont nem tudunk nyilvános felhívásról.

A szervezett utaztatásnak tehát egyáltalán nem feltétele a nyilvános felhívás, az új szabály viszont csak ezt tiltja. Mondok egy példát:

ha akarom, nyugodtan írhatok magánlevelet egy nyugdíjasotthon minden lakójának, felajánlva segítségemet abban, hogy eljussanak a szavazóhelyiségbe.

Az új törvényi paragrafus tehát egyáltalán nem zárja ki a szervezett utaztatást, sem a választópolgárok nagy számban történő utaztatását. Emellett a bírósági joggyakorlat alapján a kampánycsendet és a választás önkéntességének elvét is sérti.

A kampányban előny a kormánynál

Most, hogy ezt tisztáztuk, rátérhetünk a másik lényegi módosításra, a kampányidőszakban közölhető politikai reklámokéra. Itt most eltekintenék a terjedelmes törvényszöveg közlésétől, a lényeg:

• A közszolgálati médiában a listát állító pártok összesen 470 perc reklámidőn osztozhatnak egyenlő arányban.
• A 470 perc reklámidő egyenlő arányban oszlik meg az MTV, a Duna tévé és a Magyar Rádió között.
• Hirdetni csak reggel 6-8, délután 12-14 és este 18-20 óra között lehet, egy műsorsávban naponta legfeljebb egyszer.
• Az országos kereskedelmi médiában elvileg korlátlan reklámidőn osztozhatnak egyenlő arányban.
• Azt, hogy egy országos kereskedelmi tévé mennyi reklámidőt biztosít politikai kampányra, legkésőbb a választást megelőző ötvenedik napig kell közölnie.
• Addig kell közölnie azt is, hogy egyáltalán akar-e politikai reklámokat közölni. Ha akar, minimum 80 percnyi reklámidőt kell biztosítania.
• Nem akar majd, mert a politikai reklámért nem kérhet pénzt.

A törvény még kiköti, hogy a közszolgálati médiában az előbb részletezetteken túl politikai reklám nem közölhető.

Itt és most nem mennék bele a politikai reklám meghatározásába. A magyar jogásztársadalom elpazarolt már erre pár ezer munkaórát, és nem jutott túl megnyugtató eredményre. Ne kárhoztassák ezért őket, nincs könnyű dolguk. Csak hogy egy példát mondjak: a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény szerint a politikai reklám "valamely párt, politikai mozgalom vagy a kormány népszerűsítését" szolgáló valami, ami viszont kizárólag választási kampányidőszakban, vagy már elrendelt népszavazással összefüggésben közölhető. Kampányidőszakban viszont definícióban a "párt, politikai mozgalom vagy a kormány" helyét a "jelölő szervezet" veszi át. Magyarán a kormány definíció szerint nem is tud politikai reklámot feladni.

És tényleg. Az egyszerűség kedvéért magát Gulyás Gergelyt, a Fidesz választójogi szakpolitikusát kérdeztem, aki megerősített ebben az értelmezésben.

"A választási eljárási törvény a kormány tájékoztatási lehetőségét nem érinti" - mondta. De szerinte aggodalomra sincs ok.

"Ez a kormány a tájékoztatási kötelezettségének tesz eleget, nem jellemzi az a fajta gátlástalanság, mint elődeit."

Vagyis akkor, amikor a kormány narancssárga alapon hirdeti, hogy az ország jobban teljesít, csak közérdekűleg tájékoztatja a választópolgárokat saját munkájáról.

Ugyanígy nem korlátozza az új szabály a társadalmi célú reklámok közlését. És hogy mi számít társadalmi célú reklámnak? Ezt legjobban létező példával lehet szemléltetni. A Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány a Békemenetről szóló felhívásai annak számítottak.