A leggyávább magyar nácik

POLITIKA
2013 december 12., 08:52
comments 406
  • A magyar náci jellegzetes tulajdonsága, hogy eltakart arccal, lesből, felfegyverkezve, névtelenül, csapatostul, sötétben gyengébbre támad.
  • Ha mégis elkapják, akkor a következményektől berezelve becsicskul, letagadja, hogy náci volna.
  • Sőt, ha kell, leveteti a horogkeresztes tetoválását is, nehogy vállalnia kelljen náculásának következményeit.
  • A leggyomorforgatóbb gyávaságok listája.
  • Az esetek egyáltalán nem azonos súlyúak. Az köti össze őket, hogy az elkövetők nem vállalják se a nevüket, sem az arcukat, sem a következményeket a tetteikért.

Lesből gyerekre puskával

Tatárszentgyörgyön, a cigánytelep szélén 2009. február 23-án hajnalban ismeretlenek felgyújtották Csorba Róberték házát. A 28 éves férfi épp 5 éves kisfiát menekítette a lángoló házból, mikor lesből, sörétes puskával mindkettőjüket agyonlőtték. Később a gyilkosokat az interneten hősként ünneplik.

Öten két nőre

2008 januárban Szigetváron egy ötfős, sállal eltakart arcú csoport rátámadt egy cigány asszonyra és lányára. Sárközi Józsefné és tizenhét esztendős leánya aznap este fél tízkor éppen hazafelé tartottak. Egy kivilágítatlan, éjjel néptelen, belvárosi parkon kellett átvágniuk lakásuk irányába, amikor rájuk támadtak. "Öt férfi tűnt elő váratlanul a sötétből – idézi fel rémtörténetét az asszony –, akik se szó, se beszéd ütöttek. Egy, a tarkómat ért ökölcsapást követően elveszítettem egyensúlyomat és a földre zuhantam. Ez sem volt azonban nekik elég, ütöttek, rugdostak, ahol értek, egyik társuk pedig még biztatta is őket." Az elkövetők, miután elfogták őket, büszkén vállalták, hogy csak azért támadtak a két nőre, mert cigányokat akartak verni. Később megtudták, hogy ezért súlyos börtönbüntetést lehet kapni visszavonták a vallomásukat.

Hátulról ököllel arcon

A 2012. október 23-i ünnepségek egyik helyszínén megverték az Index.hu tudósítóját. Szász Barna a Jégbüfénél gyülekező, Milla-rendezvényre érkező ellentüntetők között forgatott, amikor többen lökdösődni kezdtek, lezsidózták, majd hátulról egy férfi ököllel az arcába ütött, és eltörte az orrát. Azt sem látta, ki ütötte meg, védekezni sem tudott, mert kamera volt a kezében. Az elkövető eltűnt a tömegben.

Szász Barna a támadás után
photo_camera Szász Barna a támadás után

Kőkeményen tárgyak ellen

Az igazán belevaló nácik csoportosan, eltakart arccal, az éj leple alatt tárgyakat, sírokat, zsinagógákat, szobrokat rongálnak meg. Ezekhez képest a Horthy-szobrot vörös festékkel leöntő Dániel Péter minimum egy gyémánttal kivert bátorság-érdemrendet kellene, hogy kapjon tölgyfalombokkal és kardokkal. Ő legalább beleáll a idióta sztorijaiba.

Három fiatal férfi először 2013. november 30-án hajnalban a Blaha Lujza téren, a Nyugati téren, végül a Városház parknál rongálták meg a hanuka tiszteletére emelt gyertyatartókat és emléktáblákat.

Náci volt, de már elmúlt

2012 nyarán két férfi 59 sírt gyalázott meg a Kaposvári zsidó temetőben. Az elkövetők azt állították, hogy régebben ugyan nemzeti szocialisták voltak, de már elmúlt. Az elsőrendű vádlott a bíróságon azt mondta, átértékelte eddigi életét, bocsánatot kért a bíróságon tanúként meghallgatott Róna Lászlótól, a kaposvári zsidó hitközség elnökétől. Közölte azt is, hogy szakított azzal a csoporttal, amellyel korábban kapcsolatot tartott, és belátta, hogy faji és vallási alapon senkit sem lehet kirekeszteni. Ennek bizonyításául szerette volna megmutatni, hogy leszedette magáról a négy náci jelképet ábrázoló tetoválását, de a bíró ettől eltekintett.

Disznóláb a cipőbe

Ismeretlen tettesek meggyalázták a nyilasterror idején a Dunába lőtt emberek emlékművét a budapesti Széchenyi rakparton. Disznólábakat tettek a Cipők a Duna-parton című szoborkompozíció cipőibe.

FHM-égetés

A Magyar Nemzeti Arcvonal nevű náci szervezet, november 9-én (az 1938-as gyilkos tombolás, a Kristályéjszaka évfordulóján) Radnóti Miklós kötetet és FHM magazint égetett Görög Zita képpel. Arcukat, nevüket nem vállalták az Arcvonal könyvégető tagjai.

Nevüket, arcukat nem vállalják

A gyáva náci esszenciája a Kuruc.info, aminek szerkesztői, szerzői, tulajdonosai és általában a kommentelői (gyűjtőnevük: Magyar Harcos - pipike) sem vállalják a nevüket és az arcukat. Ellenben, ha valaki olyat ír róluk, egyébként névvel és arccal, ami nem tetszik nekik, akkor először tesznek egy akkora ZS betűt a neve elé, mint az ólajtó, majd elé, mögé, fölé és alá is odaírják, hogy zsidó, végül kiadják a szerző telefonszámát, címét, személyes adatait, és arra biztatják bevállalós olvasóikat, hogy névtelenül fenyegessék és zaklassák a kiszemeltet.

Az Index megírta, hogy a kuruc.infót óriásplakáton hirdetik Budapesten, és a felület a Hungaroplakát nevű cég adta ki. A lap újságírója, Dezső András levélben érdeklődött a Hungaroplakátnál. Két órával később a kuruc.infón megjelent egy Dezső Andrást zsidózó cikk, benne a teljes levél, amit a Hungaroplakátnak küldött. A kuruc.info rá is küldte a trolljait Dezsőre a Facebookon, és közölték a telefonszámát is. Dezső Andrást azóta folyamatosan, névtelenül zaklatják és fenyegetik a kuruc kommentelői.

"Holnap jobb ha ketszer is korulnezel mielott kimesz az utcara te retkes kis szemet geci"

Mennyivel lenne jobb hely Magyarország, ha a nácik bátran vállalnak magukat és tetteiket? Nem sokkal. De abban a pszichológiai mechanizmusban lehet bízni, hogy az önismeret és önmaguk felvállalása, egészségesebb lelkülethez vezet. Egy coming out még egy nácit is eljuttathat a felismerésig: "Egy szar alak vagyok, aljas dolgokat csinálok, és még le is tagadom. Ez annyira nem trú, inkább változtatok rajta."

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.