Egy tucatnyi cég irányítja az euróválságot

A pénzügyi tanácsadók központi szerepet játszottak az eurózóna megmentésében, ami eddig a ciprusi, a görög, az ír, a portugál és a spanyol adófizetőknek több mint 80 millió eurójába került. A gazdasági trojka (Európai Központi Bank, Európai Bizottság és az IMF) az olyan, elvileg független szakértőket kérte fel, hogy döntsék el, melyik országnak és banknak van szüksége a megmentésre, mint az Alvarez and Marsal, a BlackRock, az Oliver Wyman vagy a Pimco. Az EUobserver cikkében több ország újságírói jártak utána, és elég súlyos folyamatokat tártak fel.

Egy szűk kör dönt

Gyakran átláthatatlanul, nyilvános pályázat nélkül bízzák meg őket, így nem igazán elszámoltathatóak, ráadásul sokszor felmerül az összeférhetetlenség, mert több szállal kapcsolódnak befektetési alapokhoz és más pénzügyi szolgáltatókhoz. Az is nyugtalanító, hogy alvállalkozókat is megbíznak, akikről senki sem tudja, milyen érzékeny belső információkhoz van hozzáférésük, és mire használják azokat. Ezek között ráadásul (a helyi ügyvédi irodáktól eltekintve) majdnem mindig ott van valamelyik a négy nagy számviteli cég közül: Deloitte, Ernst&Young, KPMG, PwC.

Vagyis kb. egy tucat nagy cégből álló körnek van monopóliuma abban, hogy eldöntse, kik kaphatnak EU-s mentőcsomagot.

Az Alvares and Marsal példáján keresztül ez jól látszik. Őket bízták meg tavaly a spanyol állami „rossz bank” létrehozásával. Ez volt a feltétele annak, hogy a spanyol bankszektor egy mentőcsomaggal támogatást kapjon az EU-tól. Az Alvares and Marsal bevont egy spanyol ügyvédi irodát (Cuatrecasas), egy japán pénzügyi szolgáltatót (Nomura) meg a PwC-t, és 2 millió eurót keresett az üzleten.

Alvares Cipruson gazdagszik

A ciprusi mentőcsomag előkészítésén pedig 6,6 milliót keresett. Ebből viszont botrány is lett: a ciprusi központi bank belső ellenőrzése szerint úgy kapták meg a pénzt, hogy a munka egy részét rosszul vagy egyáltalán nem végezték el. Panikosz Demetriadész, a központi bank vezetője annak ellenére kötött tavaly decemberben új szerződéseket, hogy a bank elnöksége ezt nem javasolta az „esetleges összeférhetetlenség” miatt.

Idén októberben viszont kitört a botrány, amikor kiderült, hogy Demetriadész a vezetőség tudta nélkül 15 millió eurós jutalmat adott az Alvaresnek, ami a teljes, 15,7 milliárd euróba kerülő feltőkésítés 0,1 százaléka volt. Bekső levelezések és idén márciusig visszanyúló szerződéstervezetek szerint a tanácsadó cég ügyvezető igazgatója, Hal Hirsch és Demetriadész elvben megegyeztek, hogy a tiszteletdíj jár, bármilyen eszközzel is hajtják végre a feltőkésítést. (A vége az lett, hogy kemény brüsszeli tárgyalások végén eldöntötték: elveszik a 100 ezer euró feletti magánmegtakarításokat.)

Demetriadész októberben azt mondta:

az Alvares azt mondta, ha nem fizetik ki a 15 milliós bónuszt, az egész cég kivonul az országból a válság közepén.

A központi bank kételkedik ebben, hiszen Demetriadésznek fél éve lett volna, hogy az elnökséghez vagy a trojkához forduljon.

Amikor a cég szerződéseit szeptemberben megszüntették, az Alvares ragaszkodott hozzá, hogy megkapja a 15 millió eurót, és miután az elnökség azt mondta, hogy a megegyezés a tudtuk nélkül történt, azt mondták, beérik 4,75 millióval is, „de az összeg nem alku tárgya”. A botrány még nem ért véget, a ciprusi parlament és az ügyészség is vizsgálódik.

A BlackRock az ír válságon kaszált

2011 januárján az ír központi bank nem sokkal azután, hogy a kormány 85 millió eurós EU-IMF mentőcsomagot kért, a BlackRockhoz tartozó BlackRock Solutionshöz fordult. (A BlackRockról, ami a világ legnagyobb befektetőcége (a befektetői 3 trillió dollárja fölött rendelkezik), és aminek világ legnagyobb cégeiben szinte mind van érdekeltsége, itt írtunk.)

A cég 30 millió eurót kapott, hogy megvizsgálja, mennyit veszíthetnek az ír bankok, és hogy csináljon egy stressztesztet, ha a legrosszabb forgatókönyvek válnának valóra. Alvállalkozói között volt az amerikai Boston Consulting Group és egy brit befektetési bank, a Barclays Capital is.

Az első jel arra, hogy a BlackRock rossz választás volt, az volt, amikor kiderült, hogy a profit-előrejelzéseik nem jók. Az ír központi bank a számításaik alapján 2011 és 2013 között még a legrosszabb esetben is 1,9 milliárd eurós profitot várt, ehhez képest 2012 júniusáig 0,4 milliárd jött össze.

Az ír politikusok már korábban azt mondták, hogy a kiválasztási folyamat hibás volt. Michael Noonan pénzügyminiszter azt mondta, hogy a trojka nyomására vetették el a nyilvános pályáztatást. A központi bank azt mondta, hogy EU és az IMF feszes programja alapján nincs idő a pályáztatásra, és később a bank vezetője is beismerte, hogy kapkodtak. Néhány képviselő a hibás előrejelzés miatt bennfentes kereskedelemre gyanakszik.

A BlackRock Solutionst arra is felkérte a központi bank, hogy mérje fel a bankok 2012-es és 2013-as tőkeigényét. Közben viszont az anyacég, a BlackRock tavaly áprilisban az ügyfelei 5 milliárd eurónyi írországi befektetését kezelte, és 162 milliárd eurónyi eszközük volt az országban. A képviselők emiatt tudni akarták, hogy a BlackRocknak milyen befektetései voltak az országban 2011 óta, de a központi bank azt mondta, nincsenek erről adataik, de a BlackRock betartja az uniós és az ír közbeszerzési jogszabályokat.

7 hónappal később a BlackRock bejelentette, hogy megveszi a Bank of Ireland 3 százalékát.

Ez volt az egyik bank, aminek 2011-ben elvégezték a stressztesztjét.

Ugyanazokhoz csorog a pénz

  • Görögország a BlackRock Solutionsszel hasonló szerződést kötött 12,3 millió euróról. A New York Times egyik 2012-es riportja szerint a trojkát és mindent, amihez köze van, annyira utálják Görögországban, hogy a BlackRock „Solar” álnéven, 18 fegyveres őrt felbérelve dolgozott.
  • Ciprus több tanácsadót is megfuttatott: a Deloitte-et, a világ legnagyobb kötvénybefektetőjét és egy BlackRock-méterű vagyonkezelőt, a Pimcót, majd az utóbbi módszertanát ellenőriztették a BlackRock Solutionsszel.
  • Spanyolország óvatosabb volt, amikor 41 milliárd eurós mentőcsomagot kértek. Luis de Guindos gazdasági miniszter tavaly májusban összeférhetetlenség miatt elutasította a BlackRockot, aminek kb. 5,1 milliárd eurónyi befektetése volt Spanyolországban. A spanyolok pénze végül így is szokásos körhöz került: 10,3 millió eurós szerződést kötöttek az Oliver Wyman amerikai tanácsadó céggel és a német Roland Bergerrel, a munkájukat pedig a Deloitte 1,8 millió euróért, az Ernst&Young 7,2 millió euróért, a KPMG 5 millió euróért, a PwC pedig 5,3 millió euróért ellenőrizhette.
  • Portugália szintén az Oliver Wymant bízta meg a bankrendszer feltőkésítésével. A cég 44 napi munkáért 1 millió eurót kapott, az alvállalkozói közt ott volt a PwC, a Citi Bank és a McKinsey.
  • Az Európai Központi Bank is beállt a sorba idén szeptemberben, amikor felbérelte az Oliver Wymant, hogy értékelje az eurozóna 130 legnagyobb bankjának mérlegét. A pályázat részleteiről és a díjazásról nem voltak hajlandóak elárulni a részleteket.

Miért csak ők?

Arról, hogy miért mindig őket bérelik fel ezekre a munkákra, és miért állnak mindig rendelkezésre, ha a trojka megbízza őket, egyik fent említett cég sem válaszolt.

  1. Az egyik elmélet szerint a központi bankoknak nincs megfelelő szakértelmük.
  2. Mások szerint a nagy amerikai nevek felkérése a válságban lévő országok kormányait hitelesebbnek tüntette fel, főleg a pénzügyi piacokon.

Richard Boyd Barrett ír parlamenti képviselő, aki többször szólalt már fel a BlackRock ellen, úgy véli,

ezek a tanácsadó cégek ugyanannak a bankár- és kormányzati körnek a tagjai, amik a gazdasági válság kirobbanásának fő felelősei.

Egy másik, volt adóügyi tisztviselő szerint a cégeknek nem is a többmilliós szerződések miatt fontosak ezek az üzletek, hanem a kormányzati szereplőkkel kialakítható kapcsolatok. A forrás úgy emlékszik, hogy gyakorlatilag a PwC azon képviselői mutatták be Írországban a Facebookot, akikkel találkozott.

Az olyan óriások, mint a BlackRock azt állítják, hogy éles határvonalat húznak a tanácsadói munkájuk és az egyéb érdekeltségeik között, de aki ismeri a szakmát, azt állítja, hogy ez nem igaz: „az emberek beszélnek”.

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.