Paks: elszúrták vagy titkolnak valamit?
Nem telt el egy nap a moszkvai bejelentés óta, de már tudni lehetett, hogy Orbán Viktor valószínűleg igen rossz üzletet kötött. Ráadásul szembeköpte pártja és szavazótábora egy alapvető identitási pontját. Azzal pedig nyilvánvalóan a kormányfő is tisztában volt, hogy az üzletet megelőző titkolózás nagyon sokat fog rontani annak megítélésén. De akkor miért érte meg ez az egész ügylet Orbán Viktornak?
Az első sokkból történt ocsúdás után tegnap már megszólalt a téma néhány komolyan vehető szakértője. Először a Guruló hordók blog írta meg, hogy egyáltalán nem egyértelmű, hogy szükségünk lesz az új paksi blokkokra. A cikkben felvetnek egy másik fontos kérdést is, jelesül azt, hogy mi lesz a szinte borítékolható költségtúllépésekkel.
Nagyon valószínű, hogy ez a megállapodás végül nem tízmilliárd, hanem tizenöt-húsz milliárd euróval dobja majd meg a magyar állam effektív adósságát.
Egy másik nagyon fontos szempontot a portfolio.hu emelt ki: egyszerű kis háttérszámítással illusztrálták, hogy a projekt gazdasági hatása meg sem közelítheti azt az értéket, amit Lázár János hangoztatott, mint a projekt melletti fő érvet.
A nap végére az is kiderült, hogy nem igaz Lázár János azon állítása sem, hogy a megállapodás már megkapott minden uniós engedélyt. Úgy tűnik, egyelőre csak egyet kapott meg, és még sokat be kell belőle szerezni. Itt van továbbá az a városi legenda, amire a kormányzati kommunikáció csak áttételesen utal, miszerint a paksi áram olcsó lesz. Ez a tévhit azért alakulhatott ki, mert a jelenlegi paksi erőmű a piaci árak mellett nyereséges. Ez azonban egy anomália. Az eredeti erőmű építésének óriási kamat- és törlesztési költségét ugyanis a magyar állam fizeti, így ez nem jelenik meg az erőmű eredménykimutatásában.
Ha komolyan gondoljuk, hogy az új blokkok ki fogják termelni a tíz-húsz milliárd euró ilyen költségeit, akkor nem olcsó, hanem igen drága paksi árammal kell számolni.
Az a tény pedig, hogy a kormányzati kommunikáció az ügylet legnagyobb érdemeként az energiafüggőség csökkentését, illetve a már idézett GDP-növekedésre gyakorolt hatást említette, még tovább erősíti azt az érzést, hogy nem látjuk a puzzle néhány fontos darabját. A napnál is világosabb ugyanis, hogy az energiafüggőségünk ezzel a megállapodással nő, a növekedési hatás pedig nagyon kicsi lesz az adósságnövekedés mértékéhez képest. De akkor miért állapodott meg Orbán Viktor?
Az egyik lehetőség, hogy a kormányfő teljesen elveszített politikai érzékét és józanságát. Eszerint teljesen elhanyagolható előnyökért belement egy olyan alkuba, amelyről még a visszafogottabbaknak is az jut eszébe, hogy valami nagyon bűzlik. Ez a feltevés, ebben a formában nyilván komolytalan. Az viszont már inkább elképzelhető, hogy a kormányfő a fene nagy titkolózás közepette nem fordult komolyan vehető, önálló véleménnyel rendelkező szakértőkhöz, csak a csekély kritikai hajlandósággal megáldott közvetlen környezetére hallgatott. Lázár János 1%-os GDP-növekedés javulásról szóló eszmefuttatása legalábbis nem zárja ki ezt a feltevést.
A másik lehetőség, hogy valamit titkolnak előlünk. A dolog jellegéből fakadóan nem tudjuk, hogy mi lenne ez, de valószínűleg nem olyasmi, amire nyilvánosan is büszke lenne a miniszterelnök.
A megállapodás gigantikus méretéből és generációkon átívelő hatásából fakadóan ezt a kérdést nem lehet a szokásos módon elhessegetni.
Ez tipikusan az a téma, amit egy a Fideszt leváltó kormánynak még akár 2018-ban vagy 2022-ben is politikailag vonzó lesz bolygatni. Ha nem óriási elbaltázás, hanem valóban egy vállalhatatlan titkos záradék van a háttérben, akkor az valamikor a következő évtizedben ki fog derülni. Bárhogy is legyen, ez a döntés még nagyon sokáig kísérteni fogja nemcsak az országot, de Orbán Viktort és a Fideszt is.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.