Szia!
Elég nagy problémám van, méghozzá az, pedofil vagyok. Igen, én egy 24 éves fiú vagyok, és úgy a 10-14 éves kislányok tetszenek nekem. Egyszer megvertek a biztonsági őrök a Hungexpón, mert egy gyerek divatbemutatót fotóztam. Azt mondjuk a mai napig nem értem, hogy mért pont engem szúrtak ki, mert rajtam kívül még legalább ötvenen fotóztak, de a lényegen ez nem változtat. Ezután kezdett bennem megfogalmazódni, hogy ez így nem mehet tovább, és első gondolatom az öngyilkosság volt. Még aznap este a tűzoltók szedtek le az Alagút tetejéről, majd bevittek a János kórházba, a zárt oszályra. Ott elmondtam a nővéreknek, hogy mi vezetett a kísérlethez, többek között a pedofil gondolataimat is, abban a reményben, hogy ők majd javasolnak valamit, vagy elirányítanak a megfelelő szakemberhez, nos nem ez történt. Visszaéltek a bizalmammal, a megőrzőbe került tabletemet önkényesen átnézték, ahol bizony találtak némi gyerekpornót. Hát igen, naivan bíztam az orvosi titoktartásban, mondanom se kell, néhány percen belül már a rendőrök hallgattak ki a zárt osztályon. Egy évig rettegtem, hogy mi lesz a végkifejlet, de végül megúsztam próbára bocsátással. De a probléma nem szűnt meg, még mindig pedofil vagyok, és jelenleg se látok reményt a változásra. Magánpszichiáterre nincs pénzem, a közegészségügy meg nem igazán foglalkozik a pedofília kezelésével. Nem tudom, hogy mit kéne tennem, kihez kéne fordulnom, vagy egyáltalán, foglalkozik-e Magyarországon bárki a pedofília kezelésével?
(Leszögezem, az a veszély nem áll fenn, hogy erőszakot kövessek el, eddig se nyúltam gyerekekhez.)
Kedves Névnélkül,
Meg fogsz lepődni, mert jó hírem van: nem vagy egyedül. Mindenkinek vannak olyan vágyai, többek között szexuális vágyai, amikről gyanítja, vagy pontosan tudja, hogy soha az életben nem fogja kielégíteni őket. Van olyan, hogy az ember lemond a vágyairól. Mondjuk morális alapon, mert mást bántana velük, esetleg szigorúan pragmatikus alapon, mert például börtönbe kerülne miattuk. A te vágyaid ilyen vágyak. És? Az a dolgod, hogy lemondj a szexuális vágyaidról – ez a nehezebb rész, kétségtelen. De van még egy jó hírem: nem kell minden vágyadról lemondanod, sőt.
Biztosan van egy csomó vágyad, Névnélkül, amiben nem szerepel a szex, és amiben nem szerepelnek gyerekek sem. Alkotsz valami egyedülállót, amilyet csak te tudsz. Írsz egy regényt. Megkerülöd a Földet egy vitorlással. Megtanulsz három egzotikus nyelvet. Golfozni tudsz? Basszusgitározni? És a kettőt együtt? Naugye. Ezt mind meg tudod csinálni anélkül, hogy gyerekek közelébe mennél, és az fontos, hogy ne menj gyerekek közelébe. Fotózni se. Tudod, miért.
Óriási fegyvertény, hogy felismerted: segítségre van szükséged. Egy pszichiáter nem olcsó, de egyáltalán nem megfizethetetlen. Spórolj rá. Addig is, amíg nem jön össze a pénz, olvass tovább.
Szia,
anarki
Kedves Névnélkül, kedves Tabuk Nélküliek,
Engedjétek meg, hogy ezen a drámai ponton bemutassam Kőszeg Sára klinikai szakszpszichológust, a Tabuk Nélkül Csütörtök állandó szakértőjét, aki a 12. kerületi pszichiátriai gondozóban és az Egyensúly pszichoterápiás rendelőben dolgozik. Sára olyan jó fej, hogy a háttérből folyamatosan segít, és akihez olyan esetekben fordulok, amikor nagy szükség van rá. Mint például most.
Át is adom neki a szót:
A kerületi pszichiátriai gondozóban vagy családsegítőben (nem kell beutaló, de érdemes telefonon előre időpontot egyeztetni), van esély terápiás segítségre. Itt elsősorban erre lenne szükség, de a tapasztalatok szerint a pszichológusok gyakran nem vállalnak segítségnyújtást szexuális zavarban szenvedőknek. A szakirodalom szerint, ha nem jár együtt antiszocialis viselkedésformákkal, egy jól funkcionáló páciensnél eredményes lehet a tünetet kiváltó okok megértése, feltárása, karbantartása, akár célzott technikákkal is, ezért érdemes segítséget kérni.
xxx
Kedves 444-olvasók,
A Tabuk Nélkül Csütörtökben párkapcsolati és szexuális tárgyú kérdéseitekre válaszolok. Bármilyen kérdésre, tabuk nélkül, úgyhogy írjatok bátran!
Néhány tudnivaló:
Ide írjatok: anarki@444.hu