2630. Ennyi bejelentést kaptak tavaly a honvédségi tűzszerészek megtalált katonai bombákról, robbanószerekről vagy annak kinéző tárgyakról. Idén az első három hétben - amikor nincs igazi bombaszezon, nincsenek mezőgazdasági munkák, bár a választásokhoz közeledve építkezések azért folynak - 64 hívást kaptak.

Azt gondolná az ember, hogy közel hetven év alatt már csak elfogytak azok a robbanó dolgok, amiket egymásra dobáltak/lőttek ki a második világháborúban. Ehhez képest ennyire keresték a tűzszerészeket az elmúlt évtizedekben:

Várkonyi Melinda, a tűzszerészek szóvivője szerint az 1984-es kiugró szám oka, hogy annak az évnek a tavaszán gyerekek lőszereket találtak, amiket játékból a tűzbe dobtak. Ketten haltak meg. Vezető hír lett belőle, kisebb pánikot is okozott, a tűszerész ügyeletre özönleni kezdtek a bejelentések bármilyen gyanús tárgyról. A következő évre visszaálltak a korábbi számok.

A kiérkező tűzszerészek tavaly 80 százalékban valódi robbanótestet találtak.

Nem meglepő, hogy tavaly is onnan jött a legtöbb bejelentés, ahol a legsúlyosabb harcok folytak a második világháborúban, azaz Fejér megye (tavaly 486 bejelentés), Pest (351), Veszprém (256), Budapest (191). Tűzérségi lövedékek kerülnek elő a leggyakrabban. Összesen csaknem 49 ezer robbanótestet, mintegy 16,5 tonnányit semmisítettek meg.

Tavaly egyébként egészen szeptemberig úgy tűnt, hogy messze átlag alatti év lesz, a márciusi nagy hó, majd az árvíz miatt megcsúsztak a mezőgazdasági munkák. Aztán ősszel elkezdtek újra dőlni a hívások, a megkezdődött építkezési munkák miatt.

A tűzszerészek szerint a következőkkel magyarázható, hogy az elmúlt években is 2000 felett maradt a bejelentések száma:

• az újonnan művelés alá vont területeken, az eddig fel nem fedezett robbanótestek előkerülnek, (pld. fairtás következtében)
• a falvak, városok terjeszkednek, építkezések folynak
• infrastrukturális beruházások (pld. autópályák/autóutak építése)
• az úgynevezett zöldmezős beruházások következtében folyamatosan olyan területek kerülnek megmozgatásra, nagyobb mélységekben is, amelyek az elmúlt években, évtizedekben eddig nem.

De a földrétegek mozgása is előhozza ezeket a testeket, melyben persze szintén szerepet játszik az esőzés. Egyre följebb és följebb kerülnek. Ezért van például az, hogy a több évtizede szántott területeken még mindig találnak robbanszószereket, mint január elején is, Gárdonyban, egy 250 kilós német rombolóbombát.

Másik ok lehet, hogy egészen a 90-es évekig a tűzszerészek által használt úgynevezett fémkereső műszer egy terület átvizsgálás során csak 25-30 cm mélységig érzékelte a földben megnyugvó robbanótesteket. Míg a mai műszereink akár a néhány centitől a több méter mélységig is jelzik a fém jelenlétét a földben, legyen az bármekkora.

A probléma ezekkel az, hogy hetven év után igen rossz állapotban kerülnek elő, veszélyes a szétszerelésük. Ha nagyon kockázatosnak ítélik meg a hatástalanításukat, a helyszínen semmisítik meg.

Halálos baleset itthon 2006-ban ért szolgálat közben tűzszerészt, hárman is meghaltak Zámolyon, amikor egy II. világháborús, 76 milliméteres orosz repeszgránátot egy homokbánya gödrébe próbáltak hatástalanítani, de gránát felrobbant. Afganisztánban 2008 nyarán egy hónapon belül két honvédségi tűzszerész is elhunyt, Kovács Gyula főtörzsőrmester egy házi készítésű robbanószerkezet hatástalanítása közben halt meg, majd a misszióban őt váltó Nemes Krisztiánt ölt meg egy pokolgép.

A tavalyi hírek alapján egyébként a következő tevékenységek vonzzák az eddig megbújó robbanótesteket:

• pályaudvar, vasútvonal felújítása
• kerti szilvafa kivágása Zámolyon
• Hortobágyi Nemzeti Park egykori bombázólőterlének lőszermentesítése
• csatornázás
• Várbazár építése
• útépítés, szélesítés
• Mura és a Dráva mentesítése
• földmunka
• Kossuth téri mélygarázs építése

És helyek, ahonnan előkerültek robbanótestek:

• oktatási intézmények (kecskeméti Szent Imre általános iskola udvarán gyerekek egy fa gyökerei közül szedték ki az F1 típusú világháborús kézigránátot, amelyben nem volt gyújtószerkezet; távvezeték építés közben Székesfehérváron, a Rákóczi úti óvoda kertjében,100 kilós repeszgránátot találtak, ami miatt tízezer embert kellett rövid időre kitelepíteni,
• templom kertje
• Közgép soroksári gyára
• Főpolgámesteri Hivatal teteje
• cukorrépa mosására szolgáló ülepítőmedence

Amúgy megjósolhatatlan, hogy mikortól lesz kisebb igény a honvédségi, tehát katonai robbanóeszközökkel, -szerekkel foglalkozó tűzszerészek munkáira. (Civil, akár bankoknál robbanó bombákhoz a rendőrök mennek ki.) Nincs ugyanis pontos adat arról, hogy mennyi lőszert, bombát használat fel összesen a második világháborúban, arról pláne nincs, hogy ezek közül menyi nem robbant fel. Ahogyan nem strigulázták azt sem, hogy a háború utáni években mennyit hatástalanítottak vagy robbantottak fel.

De minden évre azért nem jut olyan hír, mint amilyen ez a novemberi volt:

Több mint 30 évig egy fán tároltak egy világháborús gránátot Lajosmizsén egy családi ház udvarán. A család 32 évvel ezelőtt tette fel a gránátot a fára, hogy senki ne nyúlhasson hozzá. A fa ágai körbenőtték a 76,5 milliméteres magyar repeszgránátot, így azt a honvédség tűzszerészeinek ki kellett vájniuk a fából.

Végül egy jótanács. Azt semmiképpen se csináljuk, amit egy férfi májusban, aki Somogysámson határában, erdős részen, avartalanítás közben talált egy éles kézigránátot, amit betette egy vödörbe, és elvitt a polgármesteri hivatalba, hogy kezdjenek vele valamit. Kiderült, hogy egy tökéletes állapotú RG-42-es kézigránát volt. A tűzszerészek azt kérik, - és nem csak azért, mert vödör nem lehet mindenkinél - , hogy ha bárki talál valami gyanús dolgot, legyen az akár egy éles kézigránátot, ne nyúljon hozzá, esetleg jelölje meg a helyszínt, és értesítse a rendőröket.