"Megvan az esélye annak, hogy olyan irányba eszkalálódik a helyzet, amelyben a magyar kisebbség is céltáblává fog válni" - reagált vasárnap este az Ukrajnából érkező hírekre Takács Szabolcs, a külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára.
A hír, amire reagált, azt állítja, hogy két nyugat-ukrajnai megyéből, Lembergből és Ivano-Frankovszkból, ahol az ellenzék megszállta a kormányhivatalokat, szélsőséges csoportok indultak Ungvárra, hogy ott is ezt tegyék.
Mindez a hatalomhoz közeli sajtóban jelent meg, maguk az ungvári tüntetések szervezői tagadják a szélsőségesek érkezését. Szerintük a hír kormányzati propaganda csupán, amivel azt a látszatot kívánják kelteni, hogy az ungvári tüntetéseket kívülről szervezik.
Ennek ellenére nem teljesen alaptalan a magyar kormány aggodalma.
A mostani ellenzék, amikor hatalmon volt, a kisebbségi nyelvhasználatot korlátozó nyelvtörvényt fogadott el. Ezt Janukovics elnök idején változtatták meg - elsősorban a Janukovicsot támogató oroszajkúakra tekintettel.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy Janukovics kormánya kisebbségpárti, az ellenzék pedig nem az. Amennyire előnyösen alakult a nyelvhasználat kérdése, legalább annyira károsan hat a kárpátaljai magyarságra a január 16-án elfogadott új törvény, amely azon túl, hogy kriminalizálja a kormány ellen tüntetőket, támadja azokat a civil szervezeteket is, amelyek külföldről kapnak anyagi támogatást. A kárpátaljai magyar szervezetek is ilyenek, így az új törvény értelmében "külföldi ügynököknek" minősülnek.
A helyzetet tovább bonyolítja a kárpátaljai magyarok belső megosztottsága is. Két nagy szervezetük, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége ellentétes oldalon állnak. Az előbbiek legfőbb szövetségese Viktor Baloga és a Jedinij Center, ami viszont a szélsőjobboldali és a mostani tüntetéseken is aktív Szvobodával közösen igyekezett megakadályozni az új nyelvtörvény és a kárpátaljai magyar tankerület megvalósítását.
A Szvoboda azokkal a szélsőségesekkel is kapcsolatban áll, akik rendszeresen meggyalázzák a vereckei hágón a magyar honfoglalás emlékművét.
Az UMDSZ elnöke, Gajdos István pedig Janukovics elnök Régiók Pártjának képviselőjeként tagja az ukrán parlamentnek.
A KMKSZ január 20-án nyilatkozatban ítélte el a január 16-án elfogadott, a gyülekezési, egyesülési és szólásszabadságot is korlátozó törvényeket.
A magyar diplomácia tehát nincs könnyű helyzetben, és ez érződött Takács nyilatkozatán is. Ebben arra figyelmeztetett, hogy a szélsőséges csoportok nézetei ellentétesek azokkal a követelésekkel, amiket a mérsékelt ellenzék hívei a kijevi Majdan téren megfogalmaztak:
"Ezek az ő elveikkel, harcukkal, forradalmukkal ellentétes eszmék nem szolgálják Ukrajna európai közeledését és az európai értékeket, illetve az egész ország békés, demokratikus átalakulását és jövőjét" - mondta.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.