• Orbán és Gyurcsány is, az MSZP, a KDNP és a Jobbik is használja – mi az?
• Hát persze, hogy a DIN Pro!
• A DIN Pro az Új Széchenyi Terv kötelező arculati betűtípusa.
• Ahol uniós pénzt költünk, ott a plakátról és kiadványból is visszaköszön.
• Mivel ingyenesen letölthető, nem csak pályázati költések kapcsán vált elterjedtté.

Kézenfekvő állítás, hogy a városok arculatát eredendően az épületek és a városszövet határozza meg. Magától értetődően befolyásolja a városról alkotott benyomásunkat az, hogy körutak és sugárutak szelik-e át, vagy egy egységes raszterháló mentén közlekedhetünk benne; ahogy nyilván az sem mellékes, hogy mit látunk, ha az épületekre nézünk. Környezetünk ránk gyakorolt hatása azonban ennél jóval összetettebb: a burkolatok és a villanyoszlopok, az üzletek kirakatai és azok cégérei, sőt, a cégéreken használt betűtípus ugyanannyira fontos tényezők, mint az, hogy dór oszlop van-e annak a háznak a homlokzatán, vagy nem.

Ezt ma Budapesten a Nagykörúton vagy a Kossuth Lajos utcában remekül lehet érzékelni.

Ennek a két utcának a megítélése ma az infrastruktúra leromlottsága és az üres üzletek látványa miatt lényegesen rosszabb, mint amilyen amúgy helyezkedésük és épületállományuk alapján lehetne. Innen szemlélve pedig érthetővé válik az is, hogy az uniós pályázatok az épületek homlokzatainak kipingálása helyett miért a közterek megújítását részesítik előnyben: túl azon, hogy előbbi sokszor magántulajdon kérdése is, fontos szempont, hogy a köztér megújulásán keresztül gyorsabban növelhető a komfortérzet.

Már egy tisztességes grafikai arculat is javíthat bizonyos helyek megítélésén – ebből kerekedett érdekes vita néhány éve a Kossuth Lajos utca újradizájnolása kapcsán. Akkor Csordás Zoltán és Fodor Gergely mutatta meg, mennyit segítene a kiüresedett, lepusztult utcaképen, ha az üzlethelyiségek egységes arculatot kapnának - az elképzelés az interneten nagy sikert aratott, de végül semmi nem történt. Egységes megjelenést kaptak azonban a Nemzeti Dohányboltok: a trafikoknak előírt arculat látványosan telepedett rá az utcákra, a világító cégéreken, a járdára kihelyezett reklámokon és a szendvicsembereken keresztül még az utcafront síkjából is kilépve.

Meanwhile...

Az Új Széchenyi Terv azonban egészen váratlan módon alakított Budapest és az ország összképén, ha csak átmenetileg is. A fejlesztési terv kötelező arculati csomagjához - ellentétben a Nemzeti Dohányboltok silányságával - olyan betűtípust írtak elő, amely, kisebb-nagyobb változásokon átmenve, közel száz éve egy megbecsült és jó minőségű betűtípusnak számít világ- és főleg Európa-szerte: ez a DIN. A minden idők 100 legjobb betűtípusát összegyűjtő honlapon a huszadik helyen szerepel.

Bár ennek a betűtípusnak a különböző variánsai piaci áron 100 és 1000 dollár között mozognak, az Új Széchenyi Terv honlapjáról bárki szabadon letölthet egy teljes csomagot. A lehetőséggel természetesen sokan éltek, különösen azok, akik már elkezdték érezni az alap betűkészlet korlátait, de az ékezeteket sokszor mellőző internetes freefontokkal nem tudtak/akartak bajlódni. Ez persze nem jelenti azt, hogy a DIN ne lett volna jelen Magyarországon korábban is - egyszerűen csak nem ilyen mennyiségben. A Kossuth Lajos utca meg nem valósult, és a Nemzeti Dohányboltok megvalósult, felülről jövő egységesítése mellett beindult egy hasonló, de spontán folyamat.

A DIN Pro

A betűtípus, ahogyan a nevéből is sejthető, a Német Szabványosítási Intézethez köthető: DIN, azaz Deutsches Institut für Normung. A típus eredete a porosz királyi vasútig vezet vissza: 1905-ben ők terveztettek egy egyedi betűtípust vonataik feliratozására. Ez volt később az alapja az 1936-ban német szabvánnyá vált DIN 1451-nek, amely aztán hamar elterjedtté vált.

Mint minden betűtípus, az idők során többszöri áttervezésen esett át, így ma már legalább 10 verzióját különböztetjük meg. Ezek közül az egyik a DIN Pro, amelyet ma az uniós pályázatokon pénzt elnyert szervezetek, önkormányzatok és cégek kötelezően alkalmaznak. De a fent leírt okokból rajtuk kívül sokan mások választják még, például Orbán és Gyurcsány grafikusa is, ahogy azt a 444 egy olvasója kiszúrta. Sőt. Sőt!

A DIN Pro egy talpatlan (sans serif), neo-groteszk betűtípus. Ez nagyjából minden modern betűtípusra igaz, amely széleskörben elterjedtté vált. Ismertetőjele, hogy nélkülözi a szintén közismert Times New Roman talpas (azaz serif) betűtípuson is megtalálható római kori örökséget, a talpakat, szerkesztésében pedig az optikailag párhuzamos vonalak dominálnak.

A talpas betűk jellemzője, hogy könnyen olvashatóak, hiszen a talpak megkönnyítik az egyes betűk megkülönböztetését (ez a q-p-d-b betűk esetében szembetűnő, amelyek egyazon forma elforgatásai és tükrözései, de ez valamennyire igaz az u-n-m-h betűkre is), ezért van, hogy a sűrű szöveges könyveket általában talpas betűkkel nyomtatják, a talpatlan betűket pedig a kiemelt, párszavas feliratok, szóróanyagok, plakátok esetében használják inkább. Ez persze csak általánosan igaz, hiszen láttunk már könyvet talpatlan betűvel nyomva, és a hipszter korszaknak köszönhetően arculatok is készülnek talpas betűvel.

A DIN Prot a nagykapitális O, U, C és D betűk szabályos nyúlánkságáról lehet könnyen felismerni, valamint árulkodó még a nagykapitáls M betű középső része is, amely a DIN Pro esetében nem ér le a betű alapvonaláig.

Arial ment, DIN jött

Eddig Budapest mindennapi szinten változó grafikai arculatát, tehát a boltok ajtaira kiragasztott „Rögtön jövök” cetliket és a komolyabb plakátokat egyaránt, javarészt a grafikai programokkal és az Office-szal együtt elérhető ingyenes betűkészletek határozták meg. Ezek közül is túlnyomóan az Arial dominált, mint az ábécé szerint legelől elhelyezkedő típus. Mára azonban az Arial elcsépeltté vált: a Microsoft termékek elsődleges betűtípusa volt éveken keresztül, így a netes korszaknak is ez vált a meghatározó betűtípusává, és onnan szivárgott vissza köztereinkre a nyomtatás elterjedtté válásával.

Ráadásul az Arial a svájci tervezésű, ma ugyancsak nagy népszerűségnek örvendő Helvetica font utánzataként híresült el - a Helvetica tényleg egy olyan sikertörténet, hogy külön dokumentumfilmet is forgattak róla, mitöbb, a már fentebb említett listán az első helyen szerepel. Az utánzás vádjáról több cikk és netes játék is megemlékezik.

Az, hogy a DIN Pro jelenlegi felpörgése után meddig marad népszerű Budapesten, nyitott kérdés. Az azonban biztos, hogy a 2010-2014-es uniós pályázati időszak miatt – spontán mód – meghatározó eleme lett a főváros és egész Magyarország arculatának, ha ez nem is tudatosult bennünk. Ez pedig tartogat izgalmat a jövő nagyvárosi régészeinek.

DIN Prot láttál? Fotózd le és küld el nekünk a hetibeton[at]gmail[dot]com-ra!