Több évtizedes csökkenés után több mint 40 százalékkal nőtt az európai denevérpopuláció 1993 és 2011 között – közölte az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA). A szervezet eddigi legátfogóbb tanulmányában 9 ország (köztük Magyarország) 6000 olyan élőhelyét vizsgálták meg, ahol a 45 európai denevérfajból 16 alszik téli álmot.

A denevérek száma 1993 és 2011 között 43 százalékkal nőtt „viszonylag stabil trendet követve 2003 óta”.

Két denevérfaj, a bajuszos denevér (Myotis mystacinus) és a Brandt-denevér (Myotis brandtii) egyedei jelentősen szaporodtak, nyolcnál pedig mérsékelt populációnövekedést tapasztaltak. Három faj egyedszáma stabil maradt, kettővel kapcsolatban nem tiszta a kép.

Egyetlen fajnál találtak visszaesést: a szürke hosszúfülű denevér (Plecotus austriacus) egyedeinek száma csökkent.

Az európai denevérpopuláció nagyon megszenvedte a 20. század második felét: az intenzív mezőgazdasági termelés, pihenőhelyeik elpusztítása és az öreg házak gerendáinak mérgezőanyagokkal való kezelése miatt jelentősen csökkent a denevérek száma. A most gyarapodó tendenciát mutató denevérfajok közül sok továbbra is ritkának és sérülékenynek számít, és újabb veszélyforrás a klímaváltozás.

Hans Bruyninckx, az EEA vezérigazgatója azt mondta, hogy az utóbbi évek természetvédelmi intézkedéseivel sikerült elérni az európai denevérek számának növekedését, de sok denevérfaj továbbra is veszélyeztetett, így élőhelyeik megőrzése még mindig az elsődleges feladatok közé tartozik.

Akadnak, akik tartanak a denevérektől, de a szakemberek szerint az ultrahanggal tájékozódó, éjszaka röpködő emlősök alapvető szerepet töltenek be az ökoszisztémában.

A rovarral táplálkozó denevérek a szúnyogokat és a gabonát veszélyeztető kártékony rovarokat pusztítják, a gyümölcsevő denevérek pedig kulcsfontosságúak a trópusi őserdők és sivatagok növényinek beporzásában, ráadásul fontos szerepük van a magvak szétszórásában is, azokat ugyanis ürülékükkel hordják szét. (MTI)