Meleg vagyok, de nem csapongok

Kedves Anarki!

Egy nagy vidéki egyetemen vagyok hallgató. Bár sokak szerint a melegek csapongóak és hűtlenek, én hiszek a monogám kapcsolatokban. Szerelmes voltam egy nagyon okos és végtelenül türelmes srácba, amin egy kicsit meglepődtem, mert fizikailag bár nincs különösebb baj vele, nem az ideálom és van olyan szokása, amit nem kedvelek (ennél jobban nem mennék bele a tulajdonságaiba, hogy ne legyen felismerhető). Én viszont nem kellettem neki, aminek szerintem az lehet az oka (valamilyen kombinációban), hogy rondának/hülyének/túl rámenősnek tart, illetve hogy az egyik szülőm tanította. Most, hogy már nem vagyok szerelmes belé, szeretnék továbblépni. Lenne pár kérdésem/felvetésem, amelyek megválaszolása esetleg segíthet ebben.

1. Bár már tényleg nem vagyok szerelmes az említett srácba, egyrészt végtelenül tisztelem, másrészt az ésszerűség és saját korlátaim határai között bármit megtennék neki, amit csak kérne. Tudom, hogy nem kérne semmit, és hogy esélytelen, hogy összejöjjünk. Tisztességes-e úgy összejönni valaki mással, ha közben így érzek? Arra gondoltam, hogy ha beleszeretek valaki másba, akkor ez az érzés (hogy bármit megtennék érte) esetleg elmúlna. De ha nem, úgy szerintem nem lenne tisztességes kapcsolatot fenntartani valaki mással.

2. Nem szeretném, ha a partneremnek nem tudnék magamon kívül semmit kínálni. Mint sok hallgató, én sem vagyok túl jómódú. Szociális ösztöndíjra nincs esélyem, ahhoz szüleim túl jól keresnek. Ha javítok az átlagomon (most tíz jelest kaptam a szakos tárgyakból, de becsúszott egy megfelelt (3) egy szabadon választhatóból) akkor esetleg kaphatok köztársasági ösztöndíjat, de azt is csak ősztől. Tényleg tanácstalan vagyok, hogy mit tehetek. Attól félek, hogy ha dolgoznék egyetem mellett, akkor leromlana az átlagom. Csak szegény srácokra hajtsak, vagy ne hagyjam, hogy ez zavarjon?

Persze ha a két kérdésen túl még van bármi tanácsod megköszönöm!

Köszönettel,

Peti

Kedves Peti,

Az egyik mondatban azt mondod, hogy már nem vagy szerelmes, a másikban meg azt fejtegeted, mennyire esélytelen, hogy újra összejöjjetek. Biztos, hogy túl vagy te ezen a szerelmen? Mert ha túl vagy rajta, akkor egyszerű a válasz: persze, semmi baj nincs azzal, ha összejössz mással, sőt. Az a minimum. Az előző szerelmeddel meg maradhattok barátok, ha úgy érzed, hogy menni fog (van, akinek nem megy), és a barátság keretein belül ezentúl is bármit megtehetsz érte.

Csakhogy nekem úgy tűnik, Peti, hogy nem vagy túl rajta. Különben nem tartanál attól, hogy elmúlik az az érzés. Az az érzés, amit te nem szerelemnek nevezel, hanem a Bármit Megtennék Érte érzésnek.

Anélkül nehéz lesz előrelépni, hogy ezt tisztáznád magadban, úgyhogy tisztázd mielőbb. És ha arra jutsz, hogy még mindig szerelmes vagy, akkor igazad van, tényleg felesleges belemenni egy másik kapcsolatba, és addig bénázni benne jobb híján, amíg valahogy véget nem ér az is.

Pénzkérdés: ne hagyd, hogy nyomasszon. Vagy keress több pénzt, vagy keress valakit, akinek nem számít a pénz. Mondjuk olyat még nem hallottam, hogy a pénzhiány a mindent elsöprő, igaz szerelem útjába állt volna. Olyat viszont sokat, amikor valaki a pénzhiányt ürügyként használta arra, hogy kitérjen egy amúgy sem kívánt kapcsolat elől, vagy ha már benne volt, véget vessen neki.

Sok szerencsét!

Szia

anarki
xxx

Kedves 444-olvasók,

A Tabuk Nélkül Csütörtökben párkapcsolati és szexuális tárgyú kérdéseitekre válaszolok. Bármilyen kérdésre, tabuk nélkül, úgyhogy írjatok bátran!

Néhány tudnivaló:

• Nem minden kérdésre van időm válaszolni, ezért elnézést.
• Viszont nem gyártok kamu kérdést, soha.
• Nem pótolom a pszichológust, a pszichiátert. Akinek komoly gondja van, forduljon szakemberhez.
• Kommentelni nem lehet. Nem miattam, hanem azok miatt, akik kérdeznek.
• Minden nevet és emailcímet bizalmasan kezelek, ami azt jelenti, hogy soha senkinek. Azért valahogy írjátok alá a mailt, hogy legyen kinek válaszolni.
• Ennyi az összes szabály, úgyhogy kérdezzenek őszintén. Tabuk nélkül, mint az Abony és környéke!

Ide írjatok: anarki@444.hu