• Vita volt a paksi bővítésről az Akadémián.
• Sólyom László fővédnökként ostorozta a kormányt.
• A beruházás támogatói a politikai problémákra nem reagáltak.
• Az üzleti és technológia vitában erős érvek ütköztek.

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke többször is mindnekit megkért, hogy nyugodtan, indulatok nélkül vitatkozzon. A közönség se ragadtassa el magát. A paksi atomerőmű bővítéséről tartottak konferenciát.

Az MTA második emeleti dísztermében kedd délelőtt nem szabadultak el az indulatok, de nagyon éles mondatok bőven elhangzottak. A szakértők keményen érveltek amellett is, hogy az építkezés ráfizetés lesz, és amellett is, hogy megéri. A beruházás politikai áráról viszont csak ellenérvek hangzottak el, ebben az ügyben a kormány képviselője sem vállalkozott arra, hogy megvédje az oroszokkal kötött üzletet.

A paksi bővítésről szóló konferencia fővédnöke Sólyom László volt. A volt köztársasági elnök egy decemberi hasonló megbeszélésen már elmondta, hogy ő az erőmű kerítéséhez láncolta volna magát, ha hivatali idejében születik hasonló megállapodás az oroszokkal. Most is kemény szavakkal ostorozta a kormányt:

Ez a hatalomgyakorlás hitelességi válsága

mondta arról, hogy a Miniszterelnökség teljes titokban készítette elő a megállapodást, a hatástanulmányokat 10 évre titkosították és a parlament lényegi vita és megfelelő információk nélkül zavarta le a szavazást.

Hiányzott a normális és demokratikus menete a döntésnek,

ami Sólyom tudomása szerint még a kormány tagjait is meglepte. A beruházás védelmében hozott politikai érvek szerinte

ellentmondóak és igénytelek.

Kovács Pál energetikai államtitkár ezekre a vádakra egyáltalán nem reagált. Inkább arról beszélt, hogy Európa elkötelezte magát a szén-dioxid kibocsájtás csökkentése mellett, és ebbe a tervbe remekül beleillik a paksi beruházás. Munkácsy Béla geológus (ELTE-TTK) erre azt mondta, hogy ha az uránbányászattól az atomhulladék elhelyezéséig mindent nézünk, akkor az atomenergia szén-dioxid kibocsájtása is nagy, csak nem olyan egyértelműen látszik, mint a szénerőművek kéményei felett.

Kovács felhívta a figyelmet, hogy az összes magyar kormány támogatta az atomerőmű bővítését az elmúlt évtizedben.

Deák András Oroszország szakértő (külügyi intézet) szerint ez úgy néz ki kívülről, főleg a visegrádi országokban, hogy

a teljes magyar politikai elit az oroszok zsebében van.

Gyurcsány Ferenc (aki az orosz gázvezeték mellé állt a Nabucco - Déli Áramlat vetélkedésben), Vona Gábor (aki nem győzi dícsérni Oroszországot a parlamentben) és Orbán Viktor is (Paks 2) Európában szokatlanul egyértelmű oroszbarát politikát visz. Minden oldal be van csatornázva az oroszokhoz, és ez nagyon veszélyes lehet.

Például azért lehet nagyon veszélyes, mert az orosz - nyugati viszony egyre rosszabb. Bulgáriában és Ukrajnában is látszik, hogy az oroszok és a nyugatiak (USA + EU) is keményen beavatkoznak az ottani belpolitikába, hogy eldőljön, kinek az érdekszférája az ország. Deák szerint rossz lenne, ha egy ilyen frontvonal válna Magyarországból is.

Deák egyébként arra tippel, hogy

az Európai Bizottság megfúrja majd a beruházást,

mert az MVM tiltott állami támogatásaként fogják értelmezni a konstrukciót. Emlékeztetett, hogy a sokkal transzparensebben atomerőművet építő Nagy-Britannia sem tudta egyelőre lenyomni Brüsszel torkán a saját konstrukcióját.

Kovács államtitkár közölte, hogy az EU eddig semmilyen aggályt sem fogalmazott meg. Deák szerint viszont be fogják kérni a tíz évre titkosított hatástanulmányokat, és máris nagy konfliktus lesz az egészből Brüsszel és Budapest között.

A versenyhatóságnál szinte törvényszerű, hogy elbukik. Politikai ellenszél van.

Vélekedett Deák a várható EU-s lépésekről. Szerinte Magyarország V4-es szövetségesei (Csehország, Lengyelország és Szlovákia) is idegesek, diplomáciai vonalon azt hallotta, hogy a bizalom megrendült a magyarokban, és

sarokba vagyunk állítva.

Aszódi Attila, a BME-hez tartozó Nukleáris Technikai Intézet igazgatója közgazdasági és technológiai szempontból vizsgálta csak Paks 2 ügyét, és arra jutott, hogy ennél

jobb megoldás Magyarország áramigényének biztosítására nincs.

Szerinte ha szél- és naperőművekkel akarnánk kiváltani Paksot, akkor rengeteg gázerőművi vagy szivattyús vízerőművi kapacitásra lenne szükség. Hiszen a szél nem fúj mindig, és a nap se süt állandóan, ezért kell olyan erőmű, amit fel- le lehet kapcsolni a megújulók termelésétől függően. Aszódi számításai szerint akkora szivattyús erőmű kellene a megújulók mellé,

mintha a fél Balaton víztömegét 400 méter magasra kellene felpumpálni.

A vitában a megújulók mellett érvelők erre érdemben nem reagáltak, csak arra emlékeztettek, hogy Dánia 2050-re 100 százalékban át fog állni a megújulókra, és hogy nagyon gyorsan fejlődik a technológia, és a jövő erre van. Több felszólaló is idézte Ősz János ezzel kapcsolatos cikkét, amit a 444 mutatott be először. Aszódi szerint sokkal drágább lenne minden más áramtermelési megoldás, és hatalmas nemeztbiztonsági kockázat volna az importra hagyatkozni.

A Corvinuson tanító Felsmann Balázs viszont úgy számolt, hogy a beruházás nem éri meg. Bemutatta, hogy Magyarország sokkal nagyobb kockázati felárral tud csak hitelt felvenni, mint bármelyik másik régióbeli ország (3,93% most ez a felár) és az oroszok ajánlata csak ennek fényében jó ajánlat.

Ha Magyarország megbízható gazdaságpolitikát vinne, akkor olcsóbban juthatna euróhitelhez nyugatról is, és nem kellene az oroszokra fanyalodni.

Felsmann szerint a megújulókból vett támogatott áramár sem több, mint amennyiből a paksi ki fog jönni, ha törlesztjük majd az oroszoknak a kamatokat. Aszódi rászólt, hogy rosszul számolt, mert ugyan a törlesztés idején sokba lesz a paksi áram, de utána még évtizedekig miénk lesz az erőmű, és ha már nem kell törleszteni, akkor sokkal olcsóbb lesz minden másnál. Ezért a teljes működés alatti árat kell átlagolni, és úgy már Paks a nyerő. Felsmann azzal vágott vissza, hogy nem lehet tudni, hogy hány forint lesz egy euró évtiezedek múlva, úgyhogy nem lehet kiszámolni, hogy a törlesztés megéri-e majd.

Deák András megkérdezte Kovács államtitkárt, hogy az oroszok által ígért 3,9 - 4,9 százalékos kamat fix, vagy pedig egy képlet szerint a mostani árfolyamra érvényes. Mert ha az utóbbi, akkor itt még nagy gondok lehetnek szerinte a törlesztéssel és az államadóssággal. Kovács a kérdésre nem válaszolt, ahogy erről a kormány többi tagja is hallgat.

Kovács szerint azt is figyelembe kell venni, hogy az építkezés adta munkálatok 1 százalékkal is emelhetik a magyar GDP-t, és a magyar beszállítókra sok lehetőség vár egyéb orosz atomerőművek építésekor. Szerinte nagy szó, hogy külföldi hitelből állami tulajdon épül, ez nagyon kedvező üzlet.

Komoly vita lett arról is, hogy elsiettet-e a megállapodás. Paks 2 első blokkja már 2025-ben elkészül, de a meglévő blokkok 2032-ig még működhetnek. Vagyis lesz néhány év, amikor sokkal többet termel Paks, mint előtte és utána. Sólyom és Felsmann is arról beszéltek, hogy

ráért volna 2020-ig eldönteni, hogy mi lenne jó az országnak.

Addig kiderülhetne, hogy a megújuló technológiák hogyan fejlődnek, és hogy mennyire sikerül olyan összeurópai rendszereket kiépíteni, amelyek az olcsó megújulókat hozzáférhetővé teszik az egész EU-ban. Aszódi szerint azonban

a jó mérnök konzervatívan számol, és nem hagyja az utolsó pillanatra a döntést.

Szerinte túl nagy kockázat lenne vállalni, hogy esetleg csúszik a beruházás (akár az EU kekeckedése miatt) és áram nélkül marad az ország. Aszódi szerint az is kiderülhet, hogy a mostani paksi blokkok nem is bírják ki a 30-as évekig. Kovács államtitkár is egyetértett azzal, hogy jó a ráhagyás az építkezésre. Felsmann szerint nem jó abból kiindulni, hogy mi csak lassabban tudunk építkezni, mint az összes többi ország.

Aszódi szerint fontos szempont, hogy most volt meg

a csillagok együttállása, most jöhetett létre a konstrukció,

kár lett volna évekig várni még. Áram úgyis kell.

Kifejezetten izgalmas volt a vita, és az alig 15 perces hozzászólások alatt is rengeteg fontos érv jött elő az építkezés mellett és ellen is. A fura az eső után köpönyeg hangulat volt. Ahogy Sólyom László utalt rá, ezeklet a vitákat a szerződés megkötése előtt lett volna jó végighallgatni.