Az ember, aki a szomszédod hullájából is politikai hasznot próbálna húzni

Koszovó óta nem volt olyan súlyos a helyzet Európa határvidékén, mint az utóbbi napokban Ukrajnában. A péntek délutáni állás szerint lehet, hogy lesz valamiféle megoldás, de ahhoz sem fér kétség, hogy ez csak ideiglenes lehet: amíg Ukrajna ütközőzóna két nagyhatalom közt, nem számíthat tartós nyugalomra.

A helyzet súlyosságát a világ, Európa, és különösen az Ukrajnához közeli országok politikusai megértették.

A lengyel miniszterelnök, Donald Tusk szankciók alkalmazására szólította fel az EU-t, és azonnal Ukrajnába utazott, tárgyalni és tájékozódni. Külügyminisztere, Radoslaw Sikorski gyakorlatilag ingajáratban közlekedett Brüsszel és Kijev közt. A szlovák és a cseh vezetés egyaránt a helyzet békés rendezését kérte, és felszólították Viktor Janukovicsot, hogy tárgyaljon az ellenzékkel. Csehországban szankciókat is követeltek az ukrán kormány ellen. Traian Basescu román elnök pedig arról nyilatkozott, hogy az ukrán helyzet milyen komoly veszélyt jelenthet Európa egészére.

orban_1

Orbán Viktor ezzel szemben arról beszélt péntek reggel a Kossuth rádióban, hogy “a háttérből követjük az ukrán eseményeket”. Ez odáig stimmel, hogy Európában már egy lyukas vödröt sem bíznának ránk, és a teljes magyar államapparátusnak nincs annyi esze és hitelessége, mint például az Oxfordban végzett Sikorskinak, akinek a világon legfeljebb csak Vlagyimir Putyin nem nyit ajtót az első csengetés után.

Nagyon szomorú ugyanakkor, hogy a háttérből követjük az eseményeket, amikor egy szomszédos országban a százat közelíti a héten meggyilkoltak száma. Ahhoz is gyávák voltunk, hogy ha diplomatikusan is, de állást foglaljunk valamelyik fél mellett, mint ahogy Európa gyakorlatilag összes kormánya tette. Pedig egy olyan országról van szó, ahol jelentős létszámú magyar kisebbség él, és ahonnét elhúzódó konfliktus esetén joggal számíthatnánk akár menekültáradatra is.

Olyannyira a háttérből figyelünk, hogy csütörtökön Martonyi János el sem utazott az EU-s külügyminiszterek brüsszeli csúcstalálkozójára, és Magyarország szégyenszemre csak államtitkári szinten képviseltette magát ott. A hivatalos magyarázat szerint Martonyi beteg, azonban ha igazak azok a hírek, amelyek szerint hosszan tartó betegségről van szó, egy felelős miniszterelnök talán azon is elgondolkodhatna, hogy ilyen nemzetközileg feszült helyzetben az országnak munkára kész diplomatákra van szüksége.

A legszomorúbb azonban ezzel a háttérben figyelős szöveggel az, hogy aljas hazugság.

Az Ukrajnában pattanásig feszült csütörtököt Orbán Viktor nem pepecselő, de fontos irodai munkával töltötte, hanem leforgatta legendás facebookos videósorozatának legújabb darabját.

Azt már megszoktuk, hogy ha bármi rendkívüli történik az országban, áradás van vagy hóvihar, akkor a miniszterelnök azonnal a helyszínen terem, hogy kamera előtt hősieskedhessen. Legutóbb már egy vacak ónos eső is elég volt a filmszínész előcsalogatására. Másfél hónappal a választások előtt pedig Orbán akkor sem hagyna ki semmilyen lehetőséget a szereplésre, ha ehhez 70-80 ukrán hullán kell átgázolnia.

Így születhetett a legújabb filmetűd, amiben természetesen nem az országról van szó, hanem 85 százalékban a miniszterelnök mára már fontoskodásba rögzült arcát nézhetjük zavaróan közelről. Orbán ahelyett, hogy európai kollégáihoz hasonlóan csinált volna valami értelmeset, olyan, Ukrajna és Magyarország szempontjából rendkívül releváns dolgokkal foglalkozott, mint hogy hány sáv van nyitva Záhonynál, és milyen érdekes egy őzike hőkamerán keresztül nézve.

Ágybavizelő Ferenc legalább csak zokogva összeomlott, ha vért látott. Orbán Viktor viszont olyan ember, aki segítségnyújtás helyett leáll vihogva mobillal fotózni, hogy legyen mit megmutogatni a haveroknak.