Az összes háborúnál és a történelem 10 legvéresebb diktátoránál együtt is sokkal több embert öltek meg különböző betegségek.
Összegyűjtöttük a történelem 10 legfélelmetesebb fertőző betegségét: a 14. századi európai fekete haláltól a mai Afrikában tomboló maláriáig.
Bár a WHO szerint hivatalosan vége van, az influenzának ez a törzse időről időre visszatér. A madárinfluenzával együtt több millió ember haláláért felelősek.
Ez a szexuális úton terjedő betegség a becslések szerint durván 12 millió embert fertőz meg évente (több mint 90 százalékban a fejlődő világban). Tünet lehet bármi a kiütésektől a szívproblémákig (halála előtt Lenin produkált hasonlókat, de valószínűleg nem szifilisze volt), és néha nehéz a korai szakaszában diagnosztizálni.
A bronchitis és a tüdőgyulladás néhány gyakori tünete az orrfolyás, a tüsszögés, a fejfájás és a torokfájás. Bár Nyugaton ezek a betegségek nem végzetesek, a fejlődő országokban az alsó légúti fertőzés könnyen halálos lehet.
A stroke hamarosan az általános vezető halálokká válhat világszerte. Most a nyugati világban a szívbetegségek után a második leggyakoribb halálok, megelőzve a rákot. Világszerte az elhalálozások 10 százalékának stroke az oka.
Főleg kis rágcsálók és a bolháik terjesztik. Kezelés nélkül a bubópestis a fertőzött emberek kétharmadát 4 napon belül megöli. Becslések szerint a fekete halál (a 14. századi bubópestisjárvány) Európa lakosságának 30–60 százalékát pusztította el, ezzel a világ népessége 450 millió főről 350–375 millió főre esett vissza. A pestist még nem sikerült legyőzni, a fejlődő országokban vissza-visszatér. A pestist a WHO a 12 legveszélyesebb biológiai fegyver közé sorolja. Először a tatárok vetették be Kaffában 1346-ban: a kán pestises katonák holttestét dobatta be az ostromlottak közé.
A súlyos akut légzőszervi szindróma viszonylag ritka betegség, utoljára 2003-ban bukkant fel, akkor 8096 ismert megbetegedést okozott. Viszont a betegek 9,6 százaléka, 774 ember meghalt, és míg az influenza esetében a halálozási ráta 0,7 százalék körüli, a helyi SARS-járványoknál akár 33 százalék is lehet.
Ez az ókorban is ismert, Kelet-Afrikából származó krónikus betegség az áldozatait évszázadokig a társadalom perifériára szorította. Fő tünete, hogy deformálja a bőr felszínét. A 19. században is feltűnt, csak Svédországban 2 millió embert fertőzött meg. Bár 2-10 évnyi antibiotikumos kezeléssel gyógyítható, a fejlődő világban még vannak lepratelepek (Romániában is van egy). A leprával és tuberkulózissal foglalkozó würzburgi intézet szerint a világon 4 millió ember él lepra miatti torzulással vagy csonkolt testtel. Kutatók megfigyelték, hogy az emberek 95 százaléka eleve immunis a lepra baktériumára.
A cseppfertőzéssel terjedő kanyaróvírus lázzal, kiütésekkel jár, de agyvelőgyulladáshoz vagy bakteriális fertőzésekhez is vezethet. Különösen gyakoriak a járványok a fejlődő országokban, ahol a kanyaró az egyik leggyakoribb fertőző betegség. A WHO úgy becsüli, hogy évente 30-40 millióan betegednek meg kanyaróban, és 2000-ben meghalt 1,7 millió gyerek felének haláláért a kanyaró volt a felelős. Pedig oltással megelőzhető.
A felfedezése óta a HIV-vírus okozta AIDS több mint 36 millió embert ölt meg. Most kb. 35 millió HIV-fertőzött él a világon, főleg Afrikában. Magyarország eddig a szerencsének köszönhette, hogy elkerülte a járványt. A HIV az immunrendszert támadja meg, azt évek alatt elpusztítva, így a szervezet védtelenné válik más betegségekkel szemben (fertőzések, daganatos megbetegedések).
A maláriaszúnyog által terjesztett fertőzés lázzal és fejfájással jár, de kómához és halálhoz vezethet. Elsősorban a trópusi országokban fordul elő. ő. Évente kb. 350-500 millió malária-megbetegedés lehet, több mint egymillió halott, és csak Afrikában 25 százalék az éves halálozási arány 5 éves kor alatt. Egyelőre nincs teljesen hatékony gyógymód ellene.
(via)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.