Más viszont nem fertőződött meg.

Hatévesen elhunyt, lábujjánál lebilincselt gyermek maradványai kerültek elő Lengyelországban egy 17. századi sír feltárásakor. Hogy mi állhat a visszatérő lelkek miatt aggodalmaskodó lengyelek szokásai mögött, még nem teljesen tiszta: vámpírok, boszorkányok, esetleg zsidók?

Ki akar emlékezni a karanténra? A nyolcmilliárd koronatanú közül leginkább az írók vallomásai segíthetnek feldolgozni azt a globális megrázkódtatást, amelyhez hasonlót évtizedek óta nem éltünk át. Még véget sem ért, már felejtenénk el.

Hogyan reagáltak a késő-középkorban a pokoli borzalmakat hozó nagy pestisjárványra az emberek Firenzében és a többi városban? Miként használta ki a veszélyhelyzetet a városi hatalom és az egyház? Hogyan kezelte a kollektív traumát a társadalom, kiket tekintettek bűnbaknak, és miben találtak vigaszt az emberek? Interjú Klaniczay Gábor történésszel.

Kínában és Mongóliában már megjelent a betegség.

A világtörténelem legpusztítóbb betegségeinek egy részét szinte teljesen sikerült visszaszorítani, társadalmi hatásaik azonban évszázadok óta érezhetők.

Mennyire változtatja meg a történelem menetét egy nagy járvány? Régen is gazdasági okokból akarták feloldani a járványügyi korlátozásokat? Hogy alakul át az emberek élete egy-egy nagy járvány hatására? És mikor van egyáltalán végük? Vargha Dóra történész válaszai.

DNS-nyomok elemzése alapján jutottak most erre kutatók.

Ezzel a találó hasonlattal jellemezte a párt helyzetét az UKIP vezetője a brit választások után.

550 megbetegedésről tudni, ráadásul a bubópestis mellett a még veszélyesebb tüdőpestis is felbukkant.

Először szólalt meg, mióta házi őrizetbe került az éjszaka egykori ura, aki most természetesen Kubatovot és Rogánt is mosdatja.

Idén ő a harmadik Amerikában, aki elkapta a fertőzést, az első kettő ember meghalt.

30 ezer embert elzártak a világtól, miután valakit megharapott egy mormota.

Nincs az a véres kezű diktátor, aki a lepra meg a malária nyomába érne.