A Nature közölte Eske Willerslev, Peter de Barros Damgaard és kutatótársaik tanulmányát, melyben arról írtak, hogy elképzelhető, a történelem leggyilkosabb pestisjárványának terjedése a hunok nyugati migrációjához köthető. 

Az 541-ben kitört pestisjárványban 25 millió ember veszíthette életét. A kutatók DNS-vizsgálatok alapján arra jutottak, hogy a járvány Ázsiából indulhatott el, nem pedig Egyiptomból, ahogy eddig a legtöbben feltételezték. 

A kutatás 137, az eurázsiai sztyeppén megtalált emberi csontváz DNS-mintáit elemezték. És a két emberi maradványban is megtalált bakteriális DNS azt jelezte, hogy a pestis kórokozóját valószínűleg az invázió hozta be Európába.  A kutatók hangsúlyozták azt is, hogy a komplikációk miatt évente egymillió halálos áldozatot követelő Hepatitis B-vírus 4500 évvel ezelőtt már szintén jelen volt Eurázsiában.

A legelterjedtebb feltételezés eddig az volt, hogy a Konstantinápolyban kitört fertőzést Egyiptomból érkező hajókon lévő patkányok hozták magukkal, de az új leletek valószínűbbé teszik, hogy Közép-, illetve Kelet-Ázsiából érkezhetett. A kutatók arra jutottak, hogy a pestis feltehetően a nyugatra migráló törzsekkel terjedhetett. 

A kutatás társszerzője, Peter de Barros Damgaard arról beszélt a BBC-nek, hogy az általuk feltárt baktériumtörzsek időszámításunk szerint 200-ig mennek vissza, évszázadokkal a járvány kitörése előtti időkre. Egy nyomot felfedeztek Egyiptomban is, ez a feltevésük szerint viszont a hunok és a kagánok révén juthatott el oda, kereskedelmi kapcsolatok révén. (BBC)