A 13 nagyon piszkos ügyből egyben sem sikerült elmarasztalni senkit

Mindenki nyugodjon meg! A budapesti Nagybani Piacon megkezdődtek a helyszíni ellenőrzések, a NAV, az ORFK, a BRFK, az FKF, az ÉLBÁI (ha valaki nem tudná: Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság), a NÉBIH és a VM illetékesei mindent megtesznek az illegális zöldség-gyümölcs forgalom megszüntetéséért.

Ne mondja, hogy ez nem érdekli! A Nagybani Piac ellenőrzése egyike azon „jelentős, érdeklődésre számot tartó vizsgálatoknak”, amiket maga az elszámoltatási kormánybiztos kezdeményezett. Mondjuk arra nem mernék megesküdni, hogy még mindig tartanak az ellenőrzések – az azóta már fel is számolt elszámoltatási kormánybiztosság honlapja utoljára 2012. augusztus 30-án frissült az

Eredményesen zárult az elszámoltatás feltáró része

című hírrel. Eszerint 2010 novemberétől 2012 augusztusáig 1442 ügyet vizsgáltak, amiből 61 esetben tettek büntetőfeljelentést. Az akkori állás szerint a 61 ügyből 7-ben történt vádemelés, 30-ban még nyomoztak, 24-ben pedig már akkor megszüntették a nyomozást.

„A számok makacs tények” – fogalmazott a hír szerint Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos. Valóban:

  • Az 1442 vizsgált eset
  • 4,23 százalékában született feljelentés; 0,49 százalékában emeltek vádat.

Magyarán, Budai Gyula minden 206 vizsgálatára jutott egy vádemelés. Mondjuk az is igaz, hogy Budai szerint a büntetőeljárások sikere már nem az ő felelőssége, hanem a hatóságoké.

Mi van a nagy ügyekkel?

Mindez arról jutott az eszembe, hogy a héten már az utolsó szó jogán szólalt fel büntetőperében Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter és közigazgatási államtitkára, Fapál László - vagyis hamarosan megszülethet az elsőfokú ítélet. Őket azzal vádolják, hogy Fapál Juhász egyedi döntése alapján vásárolhatott meg 22 millió forintért egy 147 négyzetméteres lakást, ami az ügyészség szerint 65 millió forintot ért.

Ebben az ügyben legalább az elsőfokú - nem jogerős - ítélet megszülethet a választásokig. Más ügyekben viszont már kevesebb szerencséje volt az elszámoltatóknak.

Vegyük például azt a 13 ügyet, aminek a gyors kivizsgálását ígérte a Fidesz a 2010-es kampányban.

A választási szoftver ügye

A választási szoftvert fejlesztő IDOM 2000 egyik alvállalkozója, az É.B.SZ.K. marokkói kézbe került, ezért sokan aggódtak amiatt, hogy az adatok illetéktelen kézbe kerültek.

Mi történt azóta? Semmi. Az É.B.SZ.K. 2010 tavaszán szerepelt utoljára a hírekben. Kifejlesztettek viszont egy új választási szoftvert, aminek a bemutatkozása nem volt túl sikeres.

A Daimler-botrány

Egy amerikai perben felmerült, hogy a Daimler 300 ezer eurós "jutalékot" fizetett magyar tisztviselőknek azért, hogy 32 buszt vegyenek tőlük.

Mi történt azóta? Semmi. De annyira semmi, hogy az utolsó lényegi információ, a Daimler és az amerikai igazságügyi minisztérium peren kívüli megállapodásáról szóló 2010. április 1-i hír óta semmi nem jelent meg róla.

A BKV-botrány

A gyanú szerint a BKV 2006-2008 között több előnytelen szerződést kötött. Az ügyben megvádolták Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettest és sajtófőnökét, Horváth Évát is.

Mi történt azóta? Először is élve az alaptörvénybe beleírt ügyáthelyezés lehetőségével Budapestről Kecskemétre tették az ügyet. Aztán amikor az ügyáthelyezés mégis alkotmányellenesnek bizonyult, a Kecskeméti Törvényszék gyorsan eldobta magától, de a budapesti nem vette vissza. Így most éppen hónapok óta áll a tárgyalás.

Nem vagyok meglepve, hogy a bíróságok nem kapkodnak az ügyért. Olvastam a vádiratot. Megértem, hogy egyik bíróság se szívesen vállalja annak a kockázatát, hogy ebben a politikailag jelentős ügyben enyhe, vagy felmentő ítéletet hozzon még a választás előtt.

Sukoró-ügy

A kormány 2008-ban egy albertirsai és egy pilisi gyümölcsösért adta oda Joav Blumnak a sukorói telket, hogy kaszinót építsen. A vád szerint ezzel 700 milliós kárt okoztak.

Mi történt azóta? Ezzel ugyanaz a helyzet, mint a Hagyó-perrel: a bíróságok ide-oda passzolgatják egymás közt a többször is áthelyezett ügyet, emiatt most már ott tartunk, hogy az egész tárgyalás előröl kezdődhet.

A bábolnai földügyletek

A vád szerint 2008-ban 227 millióért adtak el két állami telket, amit a terület átminősítése után 8 milliárdért árultak.

Mi történt azóta? A vádlott Tátrai Miklóst, az MNV vezérét jogerősen felmentette a bíróság.

Az MTV-székház ügye

Az MTV drágán bérli a székházat a Wallis-csoporttól.

Mi történt azóta? Az MTVA 2011-ben 67 milliárd forint hitelt kapott, és ezután megvette a Wallistól a székházat.

A Postapalota ügye

A Magyar Posta négymilliárd forintért adta el a Moszkva téri székházát a Wallis csoportnak.

Mi történt azóta? 2013. augusztus 23-án hat ember ellen emeltek vádat: hárman a Postán, hárman az ÁPV-nél dolgoztak. A vád szerint direkt olyan kimutatásokat készítettek, hogy az új székház bérlése tűnjön jó megoldásnak.

A Budapest Airport eladása

A Fidesznek ezzel két fő problémája volt: kevesellte a 464,5 milliárdos vételárat és kifogásolta, hogy ebből csak 75 milliárdot, és nem a törvényi előírásoknak megfelelően az összeg egészét fordították az államadósság csökkentésére.

Mi történt azóta? A reptér kétszer is gazdát cserélt, most egy kanadai nyugdíjalapé. Az ügyben nyomozás indult, de vádemelés nem volt.

A Malév eladása és visszavétele

Gyurcsány Ferenc 200 millió forintért eladta, Bajnai Gordon 25 milliárdért visszavásárolta.

Mi történt azóta? Bajnaiék százmilliárdos támogatást is adtak a Malévnak, ami viszont az európai versenyjogba ütközött. Így a Malév csődbe ment és megszűnt. Vádemelés nem volt, csak parlamenti vizsgálat a csőd után.

Egyes állami vezetők offshore-cégei

A Fidesz Simor András jegybankelnököt, Bajnai Gordon miniszterelnököt és Oszkó Pétert támadta azzal, hogy politikai karrierjük előtt ciprusi cégekben parkoltatták a pénzüket.

Mi történt azóta? Nyomozás, feljelentés, ilyesmi nem volt. Simor nem mondott le, de megbízása lejárta után nem is nevezték ki újra jegybankelnöknek.

Rendőrségi túlkapások 2006-ban

A Fidesz a kampányban a 2006 őszi, elsősorban a párt október 23-i nagygyűléséről távozókkal szembeni rendőri túlkapások vizsgálatát ígérte.

Mi történt azóta? Elindult egy per, amiben a rendőrség 2006. őszi hibáit vizsgálják. Ebben elöljárói intézkedés elmulasztása a fő vád, magyarán nem magukat a túlkapásokat vizsgálják, hanem azt, hogy miért mulasztotta el a túlkapások szankcionálását a rendőri vezetés, illetve általában miért volt inkompetens a rendőri vezetés, hogyan adhatták fel például a tévészékházat.

Állami cégvezetők végkielégítései

A Fidesz az MVM, a MÁV és a BKV esetében jelezte, hogy erkölcstelen, illetve jogtalan végkielégítéseket fizettek ki.

Mi történt azóta? Először is hoztak egy törvényt, amely alapján visszamenőleg 98 százalékos különadót vetettek ki a kétmillió forintot meghaladó végkielégítésekre. Ez olyanokat is sújtott, akik egyébként teljesen tisztességesen, több évtizedes munkával érdemelték ki az összeget. A különadóról most hétfőn állapította meg az Alkortámánybíróság, hogy nemzetközi szerződéseket és a magántulajdonhoz való jogot is sért, ezért nem alkalmazható. Az MVM-es és MÁV-os végkielégítések ügyében büntetőjogi értelemben semmi sem történt. A BKV megpróbálta visszaperelni az összegeket volt vezetőitől, de elbukta a pereket. A büntetőpert pedig összevonták a Hagyó-üggyel, amiről fentebb olvashat.

A költségvetés adatainak meghamisítása

2006-ban, a választás előtt a magyar kormány a valósnál kisebb hiányról közölt adatot az Európai Unióval.

Mi történt azóta? Semmi. Illetve volt egy parlamenti vizsgálat, ami pont annyit is ért. De eleve politikai színjátéknak szánták csak az ügyet.

A kormányzati negyed bukása

Mert megbukott a kormányzati negyed.

Mi történt azóta? 2012 márciusában a MÁV belső vizsgálata megállapította, hogy 8 milliárd forintot kapott a kormánytól a Nyugati pályaudvar mögötti kiürített területért.