Nem tud betelni a világ az általunk bővös kockának, a világon Rubik-kockának nevezett csodával, pedig idén már negyven éves a szocialista Magyarország legismertebb ikonja (Puskás Ferenc után, természetesen).

De tudtad-e, hogy?

10. A bűvös kockát nem Rubik Ernő találta fel először

Az amerikai Larry Nichols már évekkel Rubik előtt, 1970-ben bejegyeztetett egy szabadalmat egy a Rubikéhoz nagyon hasonló kockára - igaz, az csak 2x2x2 darabból állt, és az egyes kockákat mágnesek tartották össze. Nichols cége be is perelte Rubikékat, és a 2x2-es változat ügyében nyert, a 3x3x3-assal viszont fellebbezés után veszített. Terutosi Isigi japán feltaláló Rubik után egy évvel, a magyar építésztől állítólag teljesen függetlenül alkotott bűvös kockát, és Japánban 1976-ban sikeresen be is jegyeztette a találmányt.

9. Az első kockakirakási világrekord 38 másodperc volt - a mai profik bekötött szemmel is gyorsabbak

Az eredeti, 3x3x3-as kocka kirakásának hivatalos világrekordját a 18 éves holland Mats Valk tartja, 5,55 másodperces idővel. Ez csak egy kirakás ideje, az öt kirakás közül a három középső átlagából számított eredményt tekintve a 19 éves ausztrál Feliks Zemdegs a világcsúcstartó, 6,54 másodperces idővel. Az első, 1981-es világversenyt 38 másodperces idővel nyerte meg a német Jury Froeschl. Az 1982-es budapesti versenyen már 22,95-ös idővel győzött a vietnami származású Minh Thai. A World Cube Association számon tartja többek között a bekötött szemmel, a félkézzel és lábbal kirakás rekordját is. Az alábbi videón Mats Valk tavalyi csodaideje látható.

8. A kockakirakás Isaac Newtonja: David Singmaster

A London South Bank Egyetem matematikaprofesszora meghatározó figura a kockakirakás történetében. Singmaster a nyolcvanas években három könyvet is publikált a bűvös kockáról, és az általa kifejlesztett jelölési rendszert máig használják a kocka oldalainak és tengelyeinek jelölésére. Első, 1981-es könyvében leírt módszere, ami a kocka kirakását felülről lefelé, rétegről rétegre oldotta meg, sokáig a legnépszerűbb volt, bár mára léteznek hatékonyabb megoldások.

7. Vigyázat! Utánozzák!

A Rubik-kocka sikere tekergetős logikai játékok százait inspirálta. Az egyik legismertebb feltaláló a görög Panagiotis Verdes , akinek cége V-Cube néven nagyüzemben gyártja a kockavariációkat a 6x6x6-ostól a 9x9x9-esig. A trükk nem a kockák számának sokszorozásában, hanem a megvalósítást lehetővé tevő, újszerű mechanikában rejlik: a kúpszerűre megmunkált belső felületekkel akár a 11x11x11-es kiosztás is elérhető.

6. 275-ször betakarná a Földet

A Rubik-kockát 10¹⁸, magyarul egytrillióféleképpen lehet kirakni. Egytrillió darab 3x3x3-as bűvös kockával 275-ször lehetne beborítani a Föld felszínét. Illusztrációnkon ezt a lélegzetelállító jelenséget méretarányosan kicsinyítve ábrázoltuk, mert másképp nem férne ki a monitorra.

 

5. Fridrich, Petrus, Roux: a kockakirakás ismeretlen hősei

A réteges Singmaster-féle algoritmust fokozatosan felváltották a versenyzők egyénileg kidolgozott, a korábbi eredményeket továbbfejlesztő módszerei. Kiemelkedik közülük a New York állambeli Binghantom Egyetem professzora, Jessica Fridrich CFOP-nak nevezett módszere, ami hozzásegítette kidolgozóját ahhoz, hogy 1982-ben megnyerje az Első Csehszlovák Rubik-kocka-kirakó Bajnokságot, de közismert a svéd Lars Petrus algoritmusa és az abból építkező, Gilles Roux-féle módszer is.

4. Mennyi idő kirakni egy 1000x1000x1000-es kockát?

Aki nem engedhet magának egy bűvös kockát, vagy kérgesre törte a tenyerét a játék, tolhatja számítógépes szimulátorral is, van belőle egy csomó, online, offline, kifinomult és kezdetleges is. A lényeg, hogy a gép olyan dolgokra is képes, amire ember soha nem lesz. Az alábbi videón az látható, amint egy 3 GHz-es processzor által hajtott gép kirak egy virtuális, 1000x1000x1000 kockából álló alakzatot. Több mint egy napjába telt.

3. A bátrak sportja: kockakirakás a víz alatt, egy levegővel

A víz alatti kockakirakás pompás szórakozás, ami, akár a sakkboksz, egyszerre igénybe veszi a versenyzők szellemi és fizikai képességeit. A cél: minél többször kirakni a kockát egyetlen levegővétellel. Itt egy példa:

2. Kockamúzeumot Budapestre!

A magyar Playboy volt főszerkesztője, Radnai Péter fejéből pattant ki az ötlet, hogy Rubik-kocka alakú Rubik-kocka-múzeumot kellene felhúzni Budapesten, és maga a feltaláló Rubik Ernő, illetve Orbán Viktor is támogatja az ötletet, bár a miniszterelnök tavaly márciusban nem mulasztotta el megjegyezni, hogy valószínűleg nem egy politikai malomban őröl az ötletgazdákkal. Látványtervek is megjelentek, és ha semmi nem jön közbe, 2017-re már el is készülhet az épület a Lágymányosi (Rákóczi) híd budai hídfőjénél. Addig is, amíg felépül, Rubikék utazó múzeummal készülnek megünnepelni a 40. évfordulót.

1. Az isteni szám: 20

Az isteni szám (God’s number) az a matematikai módszerekkel meghatározott szám, amennyi maximális tekeréssel egy ideális algoritmust feltételezve bármilyen elrendezésű kockát ki lehet rakni. 2010 óta a szám Tomas Rokickinek és csapatának, illetve a Google segítségének köszönhetően 20. De ez nem volt mindig így, a matematikának 29 évébe került, amíg Morwen Thistlethwaite 1981-es bizonyításától, miszerint 52 lépésből biztosan kirakható egy bárhogyan összekevert kocka, 1995-ben eljutottak a 29-ig, majd fokozatosan, lépésről lépésre a 20-ig. Úgy tűnik, nincs tovább. Ahogy a cube20.org is megmondta:

God's number is 20.